A BBC beszámolója szerint Az interneten vírusként terjedő, jellegzetes, nyikorgó hangjáról ismert sivatagi esőbéka felkerült a globális kihalási listára, mivel a faj fennmaradását súlyos tényezők fenyegetik. Ez a különleges kétéltű kizárólag Dél-Afrika egy szűk, homokdűnés sávjában él, ahol ideje nagy részét a homokba ásva tölti. A természetvédők aggodalmukat fejezték ki, mivel a gyémántbányászat és a tervezett energetikai fejlesztések közvetlenül veszélyeztetik a faj otthonát, ami miatt a populáció várhatóan 20{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-kal csökken a következő két évtizedben.
A hírnév mint kockázati tényező
A sivatagi esőbéka helyzetét tovább nehezíti, hogy a faj népszerűsége – amely eredetileg az internetes videóknak köszönhető – egyfajta fenyegetéssé is vált. A szakértők attól tartanak, hogy a „cuki” megjelenésű állatok iránt megnövekedhet a kereslet az illegális kisállat-kereskedelemben. Benjamin Tapley, a Londoni Zoológiai Társaság kétéltűekért és hüllőkért felelős kurátora szerint a különleges megjelenésű békák könnyen a saját hírnevük áldozataivá válhatnak. „Az ilyen egyedi megjelenésű békák könnyen a saját hírnevük áldozataivá válhatnak” – fogalmazott a szakértő, ami tovább gyorsíthatja a vadon élő állomány csökkenését.
Élőhelyvesztés és bányászati nyomás
A faj legfőbb problémája az élőhelyének rendkívüli szűkössége. A sivatagi esőbéka mindössze 6 mérföld (kb. 10 km) széles sávban él, és csak táplálkozás vagy légzés céljából jön a felszínre. Mivel ez a környezet egyedülálló, a béka nem tud máshová vándorolni, ha a területét átalakítják. Alex Lawrence, az Anura Africa természetvédelmi csoport tudósa hangsúlyozta, hogy ha az élőhely átalakul, a fajnak nincs hová menekülnie a partvonal mentén. „Ha az élőhely átalakulna, a fajnak nincs helye továbbvándorolni a partvonal mentén sem észak, sem dél felé” – mondta a kutató.
Bár a helyzet kritikus, a szakemberek még nem adták fel a reményt. Alex Lawrence szerint a legfontosabb feladat az lenne, hogy a bányászati munkálatok után az élőhelyet olyan állapotba állítsák vissza, amely alkalmas a sivatagi esőbéka újbóli megtelepedésére. „Bár most a kihalás veszélye fenyegeti, még messze vagyunk attól, hogy teljesen elveszítsük” – tette hozzá. A kutatók szerint a faj ritkasága miatt minden egyes példány megtalálása különleges élmény, ami tovább erősíti a védelmük iránti elkötelezettséget.
Globális kihívások a természetvédelemben
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), amely nyomon követi a világ növény- és állatvilágának állapotát, arra figyelmeztet, hogy a szélsőséges környezethez alkalmazkodott fajok, mint amilyen a sivatagi esőbéka is, egyre nagyobb nyomás alá kerülnek a természet pusztulásának felgyorsulása miatt. A szervezet szerint a biodiverzitás csökkenése globális probléma, amely nemcsak a szárazföldi, hanem a mélytengeri fajokat is érinti.
Nemcsak a szárazföldi, hanem a mélytengeri fajok is veszélyben vannak. Egy apró, kizárólag az óceánfenék forró forrásai körül élő csigafaj például immár a „súlyosan veszélyeztetett” kategóriába került. A természetvédők szerint a mélytengeri bányászati tervek – amelyek célja értékes ásványok kitermelése az akkumulátorgyártáshoz – visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a törékeny tengeri ökoszisztémákban. Bár a nagyüzemi bányászat még nem kezdődött el, a kormányok és vállalatok már várják azokat a nemzetközi szabályokat, amelyek megnyithatják az utat a kitermelés előtt.
Zöld technológia kontra ökoszisztéma
A kormányok és a bányavállalatok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a mélytengeri ásványkincsek iránt, amelyekre a zöld technológiákhoz, például az akkumulátorokhoz van szükség. A támogatók szerint a mélytengeri bányászat kevésbé károsíthatja a környezetet, mint a szárazföldi, ám sok tudós figyelmeztet: a mélytengeri ökoszisztémák törékenyek és kevéssé ismertek. Ezért a kutatók egy moratóriumot, azaz a bányászat felfüggesztését sürgetik, amíg több kutatást nem végeznek a témában.
A veszély nemcsak az állatvilágot érinti. A Bristol melletti Avon Gorge-ban élő ritka fa, a Wilmott-fehérberkenye állománya például kevesebb mint 50 egyedre csökkent a vadonban. Emily Beech, a Botanic Gardens Conservation International munkatársa szerint a fajt a vasúti munkálatok és egy ismeretlen betegség tizedeli. „Úgy gondolom, a legtöbb ember nem tud azokról az igazi brit kincsekről, amelyek a szemünk előtt rejtőznek” – mondta a szakértő.
Sikertörténetek a természetvédelemben
Az IUCN jelenleg 175 909 fajt tart nyilván, amelyek közül 49 505 áll a kihalás szélén. Ugyanakkor léteznek sikertörténetek is: az ausztráliai erszényes, a numbat, amelynek állománya korábban néhány száz egyedre zsugorodott, a több évtizedes természetvédelmi munkának köszönhetően látványos visszatérést mutat. Ez bizonyítja, hogy megfelelő támogatással és kitartó munkával a kritikus helyzetben lévő fajok is megmenthetők a teljes eltűnéstől.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
