Donald Trump amerikai elnök szombaton éles hangú fenyegetést fogalmazott meg Iránnal szemben, miután az Associated Press(AP) beszámolója szerint Ali Hámenei ajatollah, Irán néhai legfelsőbb vezetőjének temetési szertartásán nyíltan követelték az amerikai elnök meggyilkolását. Ez az incidens tovább mélyítette a közel-keleti feszültségeket, miközben a háborút lezárni hivatott ideiglenes megállapodás a régióban tapasztalható folyamatos fegyveres összecsapások miatt komoly veszélybe került.
Trump kemény üzenetet küldött Iránnak
Az amerikai elnök a Truth Social platformon keresztül tette közzé fenyegetését, válaszul azokra a hírekre, amelyek szerint a gyászolók a temetésen plakátokon és transzparenseken követelték az ő és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök halálát. Trump bejegyzésében úgy fogalmazott: „Ezer rakéta van beélesítve és az Iráni Iszlám Köztársaságra irányítva, és további ezrek követnék ezeket azonnal, amennyiben az iráni kormány beváltaná fenyegetéseit.”
Az elnök hangsúlyozta, hogy a fenyegetés az ellene irányuló „gyilkossági kísérletek” miatt vált szükségessé. Trump emellett kijelentette, hogy az amerikai hadsereg „teljesen megsemmisítené és elpusztítaná Irán minden területét – Allah dicsértessék!” Az elnök a háború és a törékeny tűzszünet alatt többször is használta az iszlám vallási kifejezéseket, miközben Irán civilizációjának elpusztításával fenyegetőzött, amiért korábban több emberi jogi szervezet, köztük az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsa is bírálta.
A Hormuzi-szoros körül nő a feszültség
A feszültség egyik fő forrása a Hormuzi-szoros státusza. Washingtoni tisztviselők követelték, hogy Teherán nyilvánosan ismerje el a szoros nemzetközi vízi útként való státuszát, és garantálja, hogy a hajókat többé nem éri támadás. Irán ezzel szemben elutasítja a nemzetközi előírásokat, és ragaszkodik ahhoz, hogy a szoros feletti ellenőrzés kizárólag az ő hatáskörükbe tartozik, sőt, díjat kívánnak szedni az áthaladó hajóktól.
A diplomáciai helyzetet bonyolítja, hogy az Egyesült Államok az elmúlt napokban több légicsapást is mért iráni célpontokra, válaszul a szorosban három hajót ért támadásra. Az iráni vezetés azonban kitart amellett, hogy a teokrácia egységes maradt az új legfelsőbb vezető, Mojtaba Hámenei ajatollah irányítása alatt, és elutasítják azokat az amerikai állításokat, miszerint keményvonalas szakadár csoportok szabotálnák a tűzszünetet.
Az amerikai tisztviselők jelezték, hogy Trump korlátozott időt adott a tárgyalásokra, de hangsúlyozták, hogy az elnöknek számos egyéb katonai opció áll rendelkezésére, ha a diplomáciai erőfeszítések kudarcot vallanak. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a világ olaj- és földgázkereskedelmének mintegy ötöde halad át a szoroson, és az iráni ellenőrzés globális energiaválságot idézett elő, bár az olajárak a korábbi 120 dolláros (kb. 44 000 forintos) hordónkénti csúcsokról mára jelentősen csökkentek.
Eközben a régióban további támadások történtek, amelyekért senki nem vállalta a felelősséget, de felmerült a gyanú, hogy az öböl menti arab államok próbálják elrettenteni Iránt a további agressziótól. Teherán csütörtökön válaszul Bahrein, Jordánia, Kuvait és Katar ellen hajtott végre katonai akciókat.
Nukleáris feltételek is nehezítik a megállapodást
Az amerikai tárgyalópartnerek egyértelművé tették, hogy bármilyen nukleáris megállapodás előfeltétele, hogy Irán átadja a birtokában lévő, fegyverkezési célokra is alkalmas, magasan dúsított uránkészletét. Teherán ezt eddig következetesen megtagadta, ragaszkodva atomprogramja békés jellegéhez, annak ellenére, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Irán az egyetlen ország a világon, amely ilyen magas fokon dúsít uránt anélkül, hogy hivatalos fegyverprogramja lenne.
Washington figyelmeztetett: ha nem születik megállapodás az uránkészletek átadásáról, az Egyesült Államok katonai eszközökkel fogja biztosítani, hogy az anyag „örökre a föld alatt maradjon”. A feszültség tehát nemcsak a hajózási útvonalak, hanem a régió nukleáris biztonsága körül is a tetőfokára hágott, miközben a diplomáciai csatornák egyre szűkülnek.
Közvetítők próbálják enyhíteni a válságot
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Abbas Araghchi iráni külügyminiszter szombaton Ománban találkozik ománi kollégájával, hogy megvitassák a szoros jövőjét. Hakan Fidan török külügyminiszter szerint a hétvégén megoldás születhet, ugyanakkor Araghchi az X közösségi oldalon élesen bírálta az Egyesült Államokat, amiért az szerinte megsértette az ideiglenes megállapodást azzal, hogy megszüntette azokat a mentességeket, amelyek lehetővé tették Irán számára a nyersolaj dollárban történő értékesítését.
Az Egyesült Államok továbbra is arra ösztönzi a hajósokat, hogy Omán területi vizein keresztül, déli útvonalon közlekedjenek, elkerülve az iráni vizeket és a Forradalmi Gárda parancsait. Ez a lépés jelentős mértékben felbőszítette Teheránt, ami közvetlen kiváltó oka volt a szorosban történt támadásoknak.
A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli az eseményeket, mivel a térség stabilitása közvetlen hatással van a globális gazdaságra. A katari közvetítők pénteken Iránba utaztak, hogy találkozzanak a tisztviselőkkel, de a tárgyalások kimenetele továbbra is bizonytalan, mivel Irán ragaszkodik a szoros feletti kizárólagos ellenőrzéshez.
A nukleáris kérdésben az amerikai tisztviselők hangsúlyozták, hogy soha nem fognak nukleáris megállapodást kötni Iránnal, ha az nem hagy fel a hajók elleni támadásokkal. Ez a feltételrendszer egyértelműen jelzi, hogy Washington a biztonsági és nukleáris kérdéseket egyetlen, komplex csomagként kezeli.
A temetés politikai üzenetté vált
A 86 éves korában elhunyt Ali Hámenei temetése, amely több napig tartott és Irán, valamint Irak több városát is érintette, szimbolikus jelentőséggel bírt a teokrácia számára. A gyászszertartásokon tapasztalt radikális megnyilvánulások azonban rávilágítottak arra, hogy a belső politikai dinamikák mennyire befolyásolják a külpolitikai döntéshozatalt.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Esmail Baghaei megerősítette a katari közvetítők jelenlétét, de hangsúlyozta, hogy a szoros ügye kizárólag Irán hatáskörébe tartozik. Ez a kijelentés szöges ellentétben áll a nemzetközi jogi normákkal, amelyek évtizedek óta nemzetközi vízi útként kezelik a területet.
Összességében a helyzet rendkívül törékeny. A katonai fenyegetések és a diplomáciai tárgyalások párhuzamosan zajlanak, miközben a régió országai próbálnak lavírozni a nagyhatalmi érdekek és a saját biztonsági szükségleteik között.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
