A MTI beszámolója szerint Magyarország arra törekszik, hogy a következő többéves uniós költségvetés (MFF) tárgyalásain a közös agrárpolitika (KAP) forrásainál minél kisebb legyen a forrásvesztés – jelentette ki Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter hétfőn Brüsszelben. Az EU-tagállamok agrárminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón a tárcavezető közölte: jelenleg technikailag elképzelhető olyan megoldás is, amely mellett nominálisan nem csökkennek a KAP-források. Hozzátette ugyanakkor, hogy az infláció figyelembevételével ez reálértéken így is forrásvesztést jelenthet, ezért a tárgyalások során a magyar delegáció a lehető legkedvezőbb feltételek elérésére fókuszál.
A KAP finanszírozásának jövője
A miniszter kiemelte: fontos kérdés, hogy a KAP finanszírozásában továbbra is megmaradjanak a külön deklarált források. Bóna Szabolcs szerint ezt a megközelítést várhatóan több tagállam is támogatni fogja, mivel az átmeneti időszakban is biztosítani kell a jelenlegi, illetve a már futó programok zavartalan finanszírozását. A költségvetési stabilitás fenntartása érdekében a tagállamok közötti egyeztetések során a magyar fél a kiszámíthatóságot helyezi előtérbe, hogy a gazdák biztonsággal tervezhessenek a jövőben.
Állattenyésztési stratégia és állatjólét
Az agrárminiszterek tanácskozásának egyik kiemelt témája az állattenyésztési stratégia volt. Magyarország támogatta azt a bizottsági kezdeményezést, hogy vizsgálják felül a vakcinázásra vonatkozó szabályokat, és mozdítsák elő, hogy a harmadik országok szélesebb körben elfogadják a regionalizáció elvét, ami az állatbetegségek kezelésében és a kereskedelem fenntartásában is kulcsfontosságú. Bóna Szabolcs hangsúlyozta: Magyarország stratégiai ágazatként tekint az állattartásra, ezért támogatja a tudományos alapokon nyugvó, a versenyképességet is figyelembe vevő állatjóléti intézkedéseket. Hozzátette ugyanakkor, hogy az új állatjóléti követelmények csak megfelelő átmeneti időszak és pénzügyi támogatás mellett vezethetők be, amit több tagállam is osztott.
Válságkezelés a sertés- és tejágazatban
A miniszter kitért arra, hogy a sertéságazat helyzete miatt azonnali uniós szintű válságkezelésre lenne szükség, mert a kialakult helyzetet a tagállamok önállóan nehezen tudják kezelni. A tejpiaci válság ügye szintén több egymást követő uniós agrártanácsi ülésen is napirendre került. Bóna Szabolcs szerint a válságot egyértelműen a vámháborúk idézték elő, ezért egy nemzetközi eredetű problémát kellene a tagállamoknak közösségi eszközökkel kezelniük, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre külön uniós forrás a válság kezelésére, és az intervenciós intézkedések sem körvonalazódnak.
Fehérjestratégia és növényvédelem
A tanácskozás másik kiemelt témájaként az európai fehérjestratégiát említette, amelynek célja, hogy az Európai Unió csökkentse az import növényi fehérjétől való függőségét, és növelje a magas hozzáadott értékű állati fehérje előállítását. A miniszter felhívta továbbá a figyelmet, hogy uniós szintű együttműködésre van szükség a kőrisrontó karcsúdíszbogár terjedésének megakadályozása érdekében. A kőrisfát veszélyeztető kártevőt már Magyarországon is azonosították, az ellen való védekezés már megindult, a hatékony fellépéshez azonban elengedhetetlen a szomszédos országok összehangolt cselekvése.
Szabadkereskedelem és a nők szerepe a mezőgazdaságban
A tanácskozáson áttekintették az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodásainak helyzetét is. Magyarország ismét azt az álláspontot képviselte, hogy az új megállapodások megkötése előtt azok együttes, kumulatív piaci hatásait is vizsgálni kell, biztosítva az egyenlő elbánás elvét. Az importtermékek ellenőrzése és az uniós termelőkkel azonos követelmények betartatása elengedhetetlen a piacot torzító hatások elkerülése érdekében. Az ír elnökség kezdeményezésére külön napirendi pontban tárgyalták a nők helyzetét a mezőgazdaságban. A tagállamok egyetértettek abban, hogy a nők arányának további növeléséhez a vidéki infrastruktúra fejlesztése és a vidéki élet lehetőségeinek bővítése szükséges. Magyarországon ezen a területen a részmunkaidős foglalkoztatás feltételeinek javítása, a bölcsődei, óvodai és iskolai ellátás fejlesztése, valamint az otthoni munkavégzést lehetővé tevő megoldások jelenthetnek előrelépést a jövőben.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
