Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter bejelentette, hogy egy új keresőrendszer segítségével a fejlesztések minden részlete, így a szállítói körök is nyilvánosan ellenőrizhetővé válnak. A kormányzati fejlesztés célja az uniós támogatások felhasználásának teljes körű átláthatósága.
A 32. Országos Urbanisztikai Konferencián Szabó Mátyás vidék- és területfejlesztési államtitkár közölte, hogy a jövőben szakítanak a korábbi, felülről vezérelt gyakorlattal. Az új stratégia célja, hogy Magyarország minden települése és térsége valódi fejlődési esélyhez jusson a korábbi módszerek kudarcait követően.
A kormány elindította a Szent István Vidékfejlesztési Program kísérleti szakaszát, amelyhez tíz mikrotérségben keresnek fejlesztési testületi tagokat. A kiválasztott tagok a helyi fejlesztési tervek kidolgozásában vesznek részt.
Az Országos Magyar Vadászkamara elnöki posztjának megüresedése után Bóna Szabolcs hangsúlyozta, hogy a vadászat társadalmi megítélésén változtatni kell. A szakember szerint a jövőben a természetközeli egyensúly fenntartására és a szakmai alapú, átlátható döntéshozatalra kell helyezni a fókuszt.
Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter a KÁN Egyetemi Napok kaposvári megnyitóján beszélt a modernizáció szükségességéről. A tárcavezető szerint az aszályos nyár is igazolta, hogy a mezőgazdaság jövőjét az innovatív fejlesztések biztosíthatják.
A kormány által indított új vidékfejlesztési modellben tíz mikrotérség kap lehetőséget arra, hogy a lakóközösségek aktív bevonásával határozzák meg saját fejlesztési stratégiájukat. A tízmilliárd forintos keretösszegű programba október 7-ig várják a szakemberek jelentkezését a helyi fejlesztési testületekbe.
A Bács vidéke mikrotérség tíz települése a Szent István Vidékfejlesztési Program keretében, a lakossági igényekre és kistérségi összefogásra alapozva tervezi meg a fejlesztéseit.
A Nyírbátor környéki tíz település polgármestere a Szent István Vidékfejlesztési Program lehetőségeit és a régió sürgető infrastrukturális kihívásait vitatta meg. Az egyeztetésen szóba kerültek a közlekedésbiztonsági fejlesztések, a szennyvízhálózat kiépítése, valamint az elhagyott ingatlanok és az állategészségügyi terhek kezelése is.
A harkányi mintatérség tíz baranyai települése a Szent István Vidékfejlesztési Program keretében jut fejlesztési forrásokhoz. A polgármesterek az elérhetőség javítását és a közösségi élet megerősítését várják a támogatástól.
Elindult a Szent István Vidékfejlesztési Program kísérleti szakasza, amely tíz kiválasztott mikrotérség számára biztosít 1 milliárd forintos keretet.
A Szent István Vidékfejlesztési Programban érintett borsodi mintatérségek települései már megkezdték a fejlesztési elképzelések összehangolását, bár a részletszabályok még kidolgozás alatt állnak.
Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter szerint a korábbi Magyar falu program forrásait szakmai szempontok helyett politikai alapon osztották el.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület közszolgálati elismerést és bővülő támogatási lehetőségeket szorgalmaz az ágazat számára. A szakmai szervezet az Agrár- és Élelmiszeripari Minisztériummal egyeztetett a méhészetet érintő kihívásokról.
A Szent István Vidékfejlesztési Program zalai mintaprojektjében részt vevő települések a rendelkezésre álló forrásokból többek között energetikai korszerűsítéseket és infrastrukturális beruházásokat valósítanának meg.
A parlamenti pártok élesen bírálták, illetve támogatták a kormány vidékfejlesztési elképzeléseit és a megyei önkormányzatok jövőjét érintő terveket.
Az Országgyűlés keddi ülésnapján a képviselők a büntetés-végrehajtási szervezet napjáról emlékeztek meg, emellett a kormányfő bejelentette a Szent István vidékfejlesztési program elindítását.
A kormányfő az Országgyűlésben ismertette a vidékfejlesztési program ütemtervét, amely több mint kétezer települést érinthet. A cél egy olyan vidéki környezet kialakítása, ahol a fiatalok szabad döntés alapján maradhatnak helyben.
A Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési program keretében közel nyolcszáz magyar vállalkozás juthat egyenként 10 millió forint fejlesztési forráshoz az új 5+5 konstrukció révén.
A termelői értékesítő szervezetek támogatási okiratainak átadása a tavalyihoz képest négy hónappal korábban, augusztus végén megkezdődött. A cél a pénzügyi források gyorsabb elérése és a fejlesztések mielőbbi megvalósítása.
A kormány döntése értelmében a jövőben jelentősen több forrás jut a Szociális Tüzelőanyag Programra, amelynek keretösszege 10 milliárd forintra nő.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége élesen bírálta az Országgyűlés által elfogadott új agrárkamarai törvényt, amely szerintük közvetlen politikai felügyeletet vezet be.
A közvetlen agrártámogatások előlegfizetése idén minden korábbinál hamarabb, már augusztus közepén megkezdődik, a kifizetések mértéke pedig elérheti a 75 százalékot.
A Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakterületének informatikai hálózatát érte támadás. A szakértők szerint adatvesztés nem történt.
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium felkérésére az agrárkamara vizsgálja meg, hogyan vélekednek a gazdálkodók a jégkármérséklő rendszer hasznosságáról.
A Tolna vármegyei Kisvejke gazdálkodói a közös gondolkodás, a technológiai fejlesztések és a tudásmegosztás révén mutatnak példát a hatékony termelői összefogásra.
Gajdos László országgyűlési képviselő bejelentette a Szent István Program elindítását, amely a helyi közösségek bevonásával újítja meg a vidékfejlesztést.
A magyar mezőgazdaság sikere a szemléletváltáson múlik, hangsúlyozta Bóna Szabolcs miniszter, aki a hatékonyabb vízgazdálkodást és az összefogást nevezte kulcsfontosságúnak.
A kormány első olvasatban megtárgyalta a vidékfejlesztést támogató Szent István-programot, emellett jelentős vasúti beruházásokról és budapesti közbiztonsági intézkedésekről döntött.
Dúró Dóra rámutatott, hogy Magyarországon drasztikusan csökken a háziorvosok száma, ami különösen a vidéki körzeteket és a gyermekellátást érinti súlyosan.
A TISZA Párt új vidékfejlesztési stratégiát dolgozott ki, amely a helyi döntéshozatalra, a közszolgáltatások javítására és a gazdaságélénkítésre fókuszál.
Magyarország a közös agrárpolitika forrásainak megőrzéséért küzd az uniós költségvetési tárgyalásokon, miközben több ágazati válságkezelést is sürget.
