Több mint 7 százalékkal emelkedett a magyar mezőgazdasági kibocsátás értéke 2025-ben

A mezőgazdaság teljes kibocsátásának értéke 2025-ben folyó alapáron 7,1 százalékkal, 4,5 ezer milliárd forintra emelkedett. Ezzel szemben a kibocsátás volumene 0,4 százalékkal mérséklődött, a termelési árszínvonal pedig 7,8 százalékkal nőtt.

A bruttó hozzáadott érték 0,9 százalékkal csökkent, folyó áron számítva azonban 12 százalékos növekedést mutatott. A szektor az erdőgazdálkodással és halászattal együtt a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 3,2 százalékát állította elő, ami az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásának 2,0 százalékát jelentette.

Növénytermesztés és állattenyésztés

A növénytermesztés volumene 4,7 százalékkal esett vissza, míg az állattenyésztésé 4,9 százalékkal bővült. A növénytermesztés kibocsátási értéke az 11 százalékos áremelkedésnek köszönhetően 5,9 százalékkal emelkedett. A szerkezetben továbbra is a gabonafélék és az ipari növények, különösen a napraforgó domináltak.

A gabonafélék teljesítményét negatívan érintette a kukoricatermés 27 százalékos visszaesése, amit a búzatermés 9,2 százalékos növekedése sem tudott ellensúlyozni. A gyümölcsféléknél az almatermésűek és a csonthéjasok hozama 45, illetve 36 százalékkal csökkent, a tömegtakarmányok szűkös kínálata pedig az év végére éreztette hatását.

Az állattenyésztési ágazat volumene a takarmányellátási nehézségek ellenére is növekedni tudott. A sertés- és baromfiállomány bővülése egyaránt 0,7 százalékponttal járult hozzá a teljes kibocsátás növeléséhez, míg a szarvasmarha- és tejágazat 0,4 százalékponttal segítette az eredményt.

Jövedelmi viszonyok és területi különbségek

A mezőgazdaság nettó vállalkozói jövedelme 34 százalékkal, 707 milliárd forintra emelkedett 2025-ben. A növekedést a termelési tényezők jövedelmének bővülése mellett a 899 milliárd forintot meghaladó támogatások is segítették.

A munkaerő termelékenysége 4,4 százalékkal romlott, amit a változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 6,0 százalékos csökkenése is alátámaszt. Az egy hektárra jutó mezőgazdasági vállalkozói jövedelem országos átlaga 141 ezer forint volt, azonban jelentős területi eltérések mutatkoztak.

A legmagasabb fajlagos jövedelmet az Észak- és Dél-Alföldön mérték, ahol hektáronként 193 ezer, illetve 187 ezer forintot regisztráltak. Ezzel szemben Észak-Magyarországon az egy hektárra jutó jövedelem az 50 ezer forintot sem érte el.

Az év végére az ágazat több kihívással is szembesült, így a sertéságazatban az uniós túltermelés, a tejpiacon pedig az árak volatilitása okozott kritikus gazdasági helyzetet.