A Bács vidéke mikrotérség falvai a Szent István Vidékfejlesztési Program keretében a helyi igényekre, egyes településeken közvetlen lakossági felmérésekre és kistérségi együttműködésekre alapozzák fejlesztési elképzeléseiket. A közlés által megkérdezett polgármesterek szerint a pilot projekt legnagyobb értéke, hogy a helyi közösségek maguk határozhatják meg a legégetőbb problémák megoldását.
A szeptember elején bejelentett Szent István Vidékfejlesztési Program célja, hogy célzott forrásokkal segítse a leginkább rászoruló kistelepülések felzárkózását, csökkentse a vidék elzártságát, javítsa az infrastruktúrát és az alapvető közszolgáltatások minőségét, ezzel erősítve a helyi népességmegtartó erőt.
A Bajai és a Bácsalmási járás határvidékén elterülő tíz település vezetői hangsúlyozták: bár a miniszteri tájékoztatást követően a pontos szakmai részletek és konstrukciók még kidolgozás alatt állnak, a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználását többségük a közös gondolkodásban és a funkcionális kistérségi kapcsolatok erősítésében látják.
Lakossági igények és helyi prioritások
A térség legnagyobb, csaknem 2500 fős településén, Bácsbokodon már előre felmérték a helyi igényeket: Kovács László független polgármester tájékoztatása szerint 514 lakos mondott véleményt a fejlesztési célokról. Ennek alapján a helyiek a falu központjában kialakítandó körforgalmat, az ivóvízhálózat korszerűsítését, útfelújításokat, valamint zöld- és kerékpárutas beruházásokat jelöltek meg prioritásként.
Kérdőíves felméréssel és falufórummal készítik elő a döntéshozatalt a 1250 lakosú Tataházán is, ahol a környékhez képest kiugróan magas a gyermekek száma. Vörös István független polgármester arról tájékoztatott, hogy a 80 óvodás és 175 iskolás miatt elkerülhetetlen a helyi óvoda új csoportszobával való bővítése, de régi lakossági igény egy helyi bölcsőde és egy idősotthon létesítése, valamint a télen zárva tartó könyvtár fűtéskorszerűsítése is.
Kistérségi összefogás és közös feladatellátás
Több településen a szomszédos községekkel közös feladatellátásban gondolkodnak. A 1070 lakosú Bácsborsód független polgármestere, Bognár Anita jelezte: mivel az intézményi energetika és a közvilágítás náluk rendezett, a támogatásból elsősorban a közösségi terek fejlesztését finanszíroznák. Emellett felvetette a Bácsbokodon működő bölcsőde férőhelyeinek bővítését is, amely a bácsborsódi kisgyermekes családok ellátását is hosszabb távon megoldaná.
A mintegy 500 fős Mátételke független polgármestere, Nagyné Berki Erika és Tataháza vezetője egyaránt kulcsfontosságúnak nevezte a két falu közötti, jelenleg szinte használhatatlan, két kilométeres kerékpárút felújítását. Ez a beruházás nemcsak a biztonságos ingázást és a környezetbarát közlekedést szolgálná, hanem a Mátételken működő, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzemben dolgozók eljutását is megkönnyítené.
A 2050 lakosú Dávod független vezetője, Kender Gábor a belterületi úthálózat és a közösségi terek megújítása mellett a határ menti kóborállat-helyzet kezelésében és az állatvédelemben sürgetett térségi összefogást, miközben a dávodi gyógyfürdőre építve a szomszédos falvakkal közös turisztikai fejlesztésekben lát kitörési lehetőséget.
Infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése
Az infrastrukturális hiányosságok pótlása szinte valamennyi községben előkelő helyen szerepel. Az 1401 fős Csátalja vezetője, Kernya Ákos a belterületi utak, a vízelvezető árkok és a közvilágítás megújítása mellett a csatornahálózat kiépítését is szükségesnek mondta. Az 1697 lakosú Katymár független polgármestere, Liptákné Piller Anita az úthálózat és a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítése mellett a polgármesteri hivatal belső felújítását, a központi parkosítást és a parkolók bővítését tartja szükségesnek.
A 2188 fős Gara független polgármestere, Faa Béla Róbert arról beszélt, hogy a támogatásból a legrosszabb állapotú helyi utcák aszfaltozását és a napközis konyha korszerűsítését valósítanák meg. Rámutatott: a különálló kistelepülési akciók helyett a jövőben elengedhetetlen a közös munka, különösen a rendkívüli aszály elleni vízmegtartó projektek terén. A szélsőséges időjárás és a vízhiány okozta károk felszámolását Mátételke polgármestere is kiemelt feladatnak nevezte, utalva a kiszáradt Kígyós-főcsatorna és a helyi horgásztó rendezésére.
Kulturális örökség és jövőbeli kilátások
A kulturális és közösségi infrastruktúra megújítására is komoly igény mutatkozik. Az 1917 lakosú Hercegszántó polgármestere, Varga Gábor a művelődési ház energetikai korszerűsítése mellett az egykori zárdaiskola épületének külső homlokzati felújítását tervezi. Az idén belülről teljesen megújult épületben kapott helyet a falu szülötte, Szurcsik János Munkácsy-díjas festőművész képtára, míg az emeleten a szintén hercegszántói születésű Albert Flórián aranylabdás labdarúgó emlékére nyílik kiállítóhely.
A mindössze 114 állandó lakosú Bácsszentgyörgy vezetője, Illi Ferenc a felbecsülhetetlen értékű helytörténeti gyűjteménynek otthont adó, romló állapotú egykori iskolaépület sürgős állagmegóvását, a belterületi utak felújítását, valamint a hatéves falubusz cseréjét jelölte meg fő célként.
A Szent István-program tíz olyan mintatérségben indul el, ahol a lakosság jövedelmi viszonyai és az infrastrukturális ellátottság elmarad az országos átlagtól. A térségenként egymilliárd forintos támogatási keretből egyebek mellett útfelújításokra, rendelők és közösségi terek korszerűsítésére, vízmegtartó rendszerek kiépítésére, közvilágításra és munkahelyteremtésre nyílik lehetőség. A kedvező tapasztalatok alapján a modellt 2027-től országossá terjesztik ki.
A Bács vidéke mikrotérségben Bácsborsód, Bácsbokod, Bácsszentgyörgy, Csátalja, Dávod, Gara, Hercegszántó, Katymár, Mátételke és Tataháza vesz részt a programban.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
