Szigorúbb korhatárok az interneten: Ursula von der Leyen a gyermekek védelméről

Az MTI beszámolója szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a gyermekek online biztonságáról szóló uniós bizottsági jelentés bemutatásakor hétfőn kijelentette: életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon. A politikus hangsúlyozta, hogy a szabályozás nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor. A jelentés szerint Európában a fiatalok napi négy-hat órát töltenek képernyő előtt, ami komoly aggályokat vet fel a szakértők körében.

A digitális világ hatása a fejlődő agyra

A jelentés megdöbbentő adatokat közöl: a fiatalok csaknem 60 százaléka tapasztalt már érzelmi vagy pszichoszociális problémákat az online jelenlét következtében. A leggyakoribb negatív hatások közé tartozik az alvászavar, a depresszió, a szorongás, a zaklatás, valamint a káros tartalmaknak való kitettség. Ursula von der Leyen kiemelte, hogy mindez különösen veszélyes, mivel a gyermekek agya még fejlődésben van, így ők a legkiszolgáltatottabbak a digitális térben. A német politikus szerint a jelen legnagyobb kihívása az, hogyan védhetjük meg gyerekeinket az online térben, és hogyan teremthetünk új normát a jövő online világában.

Szavai szerint a kérdés már nem az, hogy a gyerekek kockázatnak vannak-e kitéve a képernyő előtt, hanem az, hogy mi tehető meg a gyerekek biztonságáért az online térben. Az egyik eszköz erre az EU korhatárellenőrző alkalmazása, mely könnyen használható és biztosítja az adatvédelmet. Ezzel az alkalmazással „visszaadjuk az irányítást a szülők kezébe” – fogalmazott von der Leyen. A cél immár nem a kockázatok puszta elemzése, hanem a konkrét védelmi intézkedések meghozatala, amely a szülői felügyeletet erősíti.

Szigorúbb szabályok és a gyermekkor védelme

Az Európai Bizottság elnöke szerint a közösségi média használatánál döntő jelentőségű az időzítés. Kifejtette, hogy a kisgyermekeket egyáltalán nem szabad képernyő elé ültetni, hároméves kor alatt pedig kerülni kell a digitális tartalmakkal való találkozást. A nagyobb gyermekek esetében is csak szülői, gondozói vagy tanári felügyelet mellett, korlátozott ideig lenne szabad engedélyezni a közösségi média használatát. A hangsúlyt a személyes kapcsolatokra, a játékra és az identitás kialakítására kell helyezni, mielőtt az algoritmusok formálnák a fiatalok személyiségét. „Ha meg akarjuk védeni a gyermekkort, ott kell kezdenünk, ahol a legnagyobbak a kockázatok” – tette hozzá.

A jelentés javasolja a különböző korosztályok számára a fokozatos és szakaszos hozzáférés biztosítását. A célzott platformok vizsgálata során különösen a közösségi média felületei, valamint a függőséget okozó funkciókkal rendelkező szolgáltatások kerülnek fókuszba, hiszen a gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen időszak, amelyet meg kell óvni a káros hatásoktól. A bizottság elnöke szerint, ha a gyermekkor egyszer elmúlt, azt nem lehet visszahozni, ezért a megelőzés kulcsfontosságú.

Mit gondolnak az európaiak?

Az uniós bizottság által megrendelt Eurobarométer-felmérés világosan mutatja az európai polgárok aggodalmait. A megkérdezettek 71 százaléka tart az internetes megfélemlítéstől és zaklatástól, 70 százalékuk pedig az online csábítástól és a szexuális kizsákmányolástól fél. Jelentős arányban aggódnak a káros tartalmak (69 százalék) és a személyes adatokkal való visszaélés (69 százalék) miatt is. A válaszadók 64 százaléka aggódik továbbá annak kockázata miatt, hogy a gyermekeket illegális tevékenységekre toborozzák.

• Az európaiak 63 százaléka támogatja az életkor szerinti korlátozást.
• A válaszadók 44 százaléka szigorúbb szankciókat vár az illegális tartalmakra.
• Sokan követelik a mesterséges intelligencia által generált tartalmak jelölését.
• Nagy igény mutatkozik a médiatudatosság és a tényellenőrzés fejlesztésére.

A felmérés alapján az európaiak többsége egyetért abban, hogy a szabályozásnak szigorúbbnak kell lennie, legyen szó akár teljes tilalomról bizonyos életkor alatt, akár a hozzáférés késleltetéséről. A jövőbeli uniós lépések várhatóan ezekre a társadalmi elvárásokra épülnek majd, hogy biztonságosabbá tegyék a digitális környezetet a következő generációk számára, miközben a független tényellenőrzésbe és a médiatudatosságba történő beruházások is kiemelt szerepet kapnak.