Tisztázódott Pablo, a szibériai tigris genetikai háttere

A Fővárosi Állat- és Növénykert közölte, hogy lezárultak a kalandos előéletű Pablo, a szibériai (amur) tigris (Panthera tigris altaica) genetikai vizsgálatai. A folyamat azért vett igénybe hosszabb időt, mert a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Genetika és Biotechnológia Intézetének munkatársai minden eddiginél részletesebb elemzésnek vetették alá a kistigris mintáit, amihez egy teljesen új összehasonlító adatbázist is létre kellett hozniuk.

Mi okozta a kezdeti bizonytalanságot?

A kutatás során az első elemzésekben az ADMIXTURE módszer még arra utalt, hogy akár nagyszülői szinten is történhetett hibridizáció, ám ez az eredmény ellentmondott a főkomponens-analízis (PCA) adatainak, amely egyértelműen a szibériai csoportba sorolta az állatot. A szakemberek a szakmai ellentmondás feloldása érdekében a teljesgenom-elemzést az alapoktól újrafuttatták.

A vizsgálat során kiderült, hogy a referencia-panelben szereplő két alfaj – a mára kihalt kaszpi tigris és a vadonból eltűnt, fogságban élő dél-kínai tigris – genomja okozta a technikai nehézségeket. A kizárólag múzeumi, ősi DNS-ből (aDNS) származó minták rossz minősége hibákat vitt a referenciába, ami torzította a keveredési képet. Miután a kutatók a megbízhatatlan mintákat eltávolították, a PCA és az ADMIXTURE már egybehangzó eredményt adott: Pablo tisztán a szibériai (amur) alfajhoz tartozik, más alfajjal való keveredés nem mutatható ki.

Mi várható a jövőben?

Bár a tudományos kérdések tisztázódtak, a vizsgálati eredmények a kistigris sorsát illetően nem jelentenek közvetlen változást. Pablo jelenleg a Veresegyházi Medveotthon lakója, így a jövőjével kapcsolatos kérdésekben kizárólag az intézmény illetékes dönteni. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a tigris a tudományos eredményektől függetlenül a látogatók kedvence marad, a genetikai részletekkel kapcsolatban pedig a MATE munkatársai tudnak további felvilágosítást adni.