Adórendszeri reform: kiskapuk bezárása és uniós jogharmonizáció

A hazai adórendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése, az adóelkerülési kiskapuk bezárása, a NER-es vállalkozások kiváltságainak megszüntetése, jogharmonizációs feladatok és az EU-s források hazahozatala érdekében módosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek Kármán András a Facebookon közzétett tájékoztatása szerint. A TISZA-kormány vállalta, hogy véget vet annak a rendszernek, amelyben az állami szabályozások a kormány kegyeit élvező vállalatok érdekeit szolgálták Magyarország és a magyar emberek helyett.

A javaslat felszámol több, főleg az előző kormányhoz közel álló szereplőnek biztosított kedvezményt. Egyrészt eltörlik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVÁ) adókedvezményeit. Nem elég, hogy az előző kormány vagyonokat helyezett ki a közösből ezekhez az alapítványokhoz, a cégek a KEKVÁ-knak adott támogatásaiknak akár a háromszorosát is leírhatták az adóalapból. Tehát ha valaki 100 forintot adott egy KEKVÁ-nak, akár 300 forinttal csökkent az adóalapja.

Másrészt megszűnik a műemléki projektek adóalap-kedvezménye. Talán kevesebben tudják, hogy a papíron a műemlékek védelmét elősegíteni hivatott műemléki adóalap-kedvezménnyel is az előző kormány kegyeltjei tömhették a zsebüket. A felújítási költségek kétszerese, 2019 végétől pedig már maga az ingatlanvásárlás is levonhatóvá vált az adóalapból – örökségvédelmi igazolás, önerő és bármiféle szakmai kötöttség nélkül.

A kedvezmény közel kilenctizedét budapesti nagyvállalatok vették igénybe, a legnagyobb kedvezményezett pedig ki más lett volna, mint Tiborcz István, akinek BDPST Zrt. cégcsoportja öt év alatt 30 milliárd forint adóalap-kedvezményt érvényesített, és ezzel 2,6 milliárd forint társasági adó befizetését kerülte el.

A bizalmi vagyonkezelőkre (BVK) vonatkozó szabályozás is változik. A BVK eredetileg magyar családi vállalkozások generációváltását volt hivatott segíteni. A cél az volt, hogy a vagyon egyben maradjon, és rendezetten szálljon át – nem pedig az, hogy adómentesen lehessen milliárdokat kimenteni. A változás után kötelező adóellenőrzés lesz, és adatszolgáltatási kötelezettséget is előírnak.

Továbbá, a rájuk vonatkozó szabályozás adósemleges lesz. A szabályozás úgy működik majd, mintha a vagyonátadás közvetlenül ajándékozással vagy örökléssel történt volna. Nem a BVK-val mint jogintézménnyel van a gond, hanem annak visszaélésszerű adózási alkalmazásával.

Az új adójogszabályok mostantól nem a politikai kivételezetteket fogják szolgálni. Eddig az adóhatóság elnöke politikai államtitkári státuszt is kapott. Fontosnak tartják, hogy a továbbiakban a NAV minden területe kizárólag szakmai meggyőződésből, politikai befolyólás nélkül működjön. A most benyújtott törvényjavaslat ezt is rendezi: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke nem lesz többé a Pénzügyminisztérium államtitkára.

Egyszerűsítik az adórendszert is. Az elmúlt években a magyar embereknek és itthon működő vállalkozásoknak több mint 50 féle adónemben kellett befizetniük a költségvetésbe. Ezeknek az adóknak a bevétele nem állt összhangban azok adminisztratív költségeivel, továbbá csak felesleges bürokratikus feladatokkal terhelte az államot, az önkormányzatokat és az állampolgárokat.

Eltörlésre kerül többek között az ebrendészeti hozzájárulás, a bevándorlási különadó és a települési adók. Ezek az adónemek abszurdak, egyesek önbevallás alapon működtek, és szinte semmilyen bevételt nem hoznak az államnak, csakis bürokratikus költségeket generálnak mindenkinek.

Azon túl, hogy megszüntetik a kiváltságokat és az aránytalanságokat, a változásokkal a hazai szabályozás összhangba kerül az uniós rendelkezésekkel is. Ez pedig azt jelenti, hogy a Magyarországot megillető EU-s források hazahozatalának újabb feltétele teljesül. Illetve az előző kormány miatt indított kötelezettségszegési eljárások is megszűnhetnek.

Kivezetik a szén-dioxid kvótaadót és a szén-dioxid tranzakciós díjat is. Ez most ellentétes az uniós joggal és nem segíti elő a Magyarországon termelő vállalatok versenyképességét sem. Az előző kormány elhibázott politikája miatt jogerős bírósági ítélettel kötelezték hazánkat arra, hogy a jogtalanul beszedett adót, több százmilliárd forintot, visszafizessük. Ez a hiba megterheli a költségvetést, és a harmonizáció elmaradása esetén további szankciókkal, illetve fizetési kötelezettségekkel fenyegetne.

A törvényjavaslat pénzt spórol az államnak, valamint időt és energiát takarít meg az adózók és a már amúgy is túlterhelt bíróságok számára. A kvótaadó eltörlése nem jelenti azt, hogy azoknak a szereplőknek, amelyek kibocsátásukkal terhelik a környezetet, ne kellene kompenzálniuk a tevékenységük következményeit. A törvényjavaslat elfogadásával ezért megduplázzák a 2003 óta változatlan mértékű levegőterhelési díjat.

Az egyenlő versenyfeltételek megteremtése és a vonatkozó uniós szabályoknak való megfelelés érdekében módosul a kiskereskedelmi különadó szabályozása. Ezzel lehetővé válik az érintett társaságok átalakulása más működési formába. Az adó mértékét a változás nem érinti. Az EU-s vámokra vonatkozó jogszabálytervezet pedig a gördülékeny vámkezelés érdekében tartalmaz adminisztratív egyszerűsítéseket.