A BBC beszámolója szerint a kutatók első alkalommal azonosítottak légkört egy olyan Föld-szerű, kőzetből álló bolygón, amely egy távoli csillag lakható zónájában kering. A szakértők szerint ez a felfedezés nyújtja eddig a legerősebb bizonyítékot arra, hogy a naprendszerünkön kívül is létezhetnek a Földhöz hasonló körülményekkel rendelkező világok. Bár a légkörben egyelőre csak héliumot mutattak ki, amely önmagában nem teszi lehetővé az életet, a tudósok szerint további gázok is jelen lehetnek a bolygó felszínéhez közelebb.
Jelentős mérföldkő az exobolygók kutatásában
Dr. Collin Cherubim, a Harvard Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint a felfedezés rendkívül jelentős. „Ez az első alkalom, hogy valaki légkört talált egy másik csillag lakható zónájában keringő kőzetbolygón” – fogalmazott a szakember. Az LHS 1140 b elnevezésű bolygó 48 fényévre található a Földtől, és egy olyan vörös törpecsillag körül kering, amely lényegesen kisebb és hűvösebb, mint a mi Napunk.
Bár eddig több mint 6000 bolygót fedeztek fel távoli csillagok körül, ez az új eredmény azért bír különös jelentőséggel, mert egy lépéssel közelebb visz minket a tudomány egyik legnagyobb céljához: az élet nyomainak megtalálásához egy másik világon. A Science folyóiratban publikált tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy bár még nem találtak életet, a mostani eredmények alapvető fontosságúak a további vizsgálatokhoz.
A lakható zóna jelentősége
Ahhoz, hogy egy bolygó támogathassa az életet, vízre van szüksége, ehhez pedig a csillagától való megfelelő távolságra. A bolygókutatók ezt a régiót „Goldilocks-zónának” nevezik, utalva a mesebeli kislányra, aki a kása hőmérsékletével kapcsolatban volt válogatós. A zóna lényege, hogy a bolygó ne legyen túl közel a csillagához, mert akkor túl forró, de ne is legyen túl távol, mert akkor túl hideg lenne a víz folyékony halmazállapotának fenntartásához.
Bár több száz bolygót találtak már ilyen lakható zónákban, ezek közül csak néhány tucatnyi olyan kőzetbolygó, mint a Föld. Eddig azonban egyikről sem sikerült kimutatni, hogy légkörrel rendelkezne. Az LHS 1140 b esetében a hélium jelenléte valószínűleg a felső légkörre korlátozódik, ám a kutatók bizakodóak, hogy a mélyebb rétegekben életet támogató gázok is lehetnek.
A kutatás folytatódik
Dr. David Charbonneau, szintén a Harvard kutatója, kiemelte, hogy az emberek világszerte érdeklődnek a nagy kérdések iránt: „Egyedül vagyunk? Van-e élet a Földön vagy a naprendszerünkön túl?” A mostani tanulmány éppen erre a kérdéskörre világít rá az első, lakható zónában lévő kőzetbolygón felfedezett légkör révén.
Az LHS 1140 b nem az egyetlen égitest, amelyet az élet jelei után kutatva vizsgálnak. A K2-18b nevű, vízben gazdag belsővel rendelkező bolygó korábban azért került a címlapokra, mert a kutatók dimetil-szulfid jeleit vélték felfedezni rajta, ami a Földön a tengeri élethez köthető. Egy 2025-ös, a NASA által vezetett újraelemzés azonban túl gyengének találta a jelet, és rámutatott, hogy az anyag biológiai folyamatok nélkül is kialakulhat. A TRAPPIST-1 rendszer hét kőzetbolygója szintén izgalmas célpont, bár a James Webb űrteleszkóp adatai eddig nem szolgáltattak egyértelmű bizonyítékot az Föld-szerű légkörre.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
