Donald Trump 50 százalékos vámot vetett ki kanadai termékekre

Donald Trump amerikai elnök 50 százalékos vámot vetett ki számos, Kanadából származó termékre, válaszul arra, amit az amerikai autók, tejtermékek és alkoholok „egyenlőtlen kezelésének” nevezett, ahogy arról a BBC beszámolt. A döntés értelmében a mindennapi fogyasztási cikkek, mint például a bor és a jégkorongütők, valamint az ipari termékek, köztük a cement is a vámok hatálya alá esnek. Ugyanakkor bizonyos kulcsfontosságú exportcikkek, mint az energia, a hamuzsír, a kritikus ásványi anyagok és a halak, mentesülnek az intézkedés alól. A Fehér Ház közlése szerint az új vámok 30 napon belül lépnek hatályba.

Mark Carney válasza és a kereskedelmi feszültségek

Mark Carney miniszterelnök a bejelentésre reagálva kijelentette, hogy Kanada kész „intenzívebbé tenni” a kereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a következő hetekben. Ez a lépés komoly eszkalációt jelent az észak-amerikai szomszédok közötti kereskedelmi feszültségekben. Kanada 2025-ben egyike volt azon kevés országoknak, amelyek megtorló intézkedéseket vezettek be Trump korábbi vámjaival szemben, mintegy 30 milliárd kanadai dollár (kb. 8000 milliárd forint) értékű amerikai termékre vetve ki 25 százalékos illetéket. Bár Carney később ezek egy részét eltörölte, az amerikai autókra, acélra és alumíniumra vonatkozó vámokat fenntartotta.

Jogi háttér és a vitatott intézkedések

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága az év elején úgy döntött, hogy Trump számos, globálisan bevezetett vámja, amelyeket vészhelyzeti jogkörökkel hoztak létre, jogellenes volt. A mostani, hétfő esti intézkedés azonban egy másik, eddig bíróságon nem tesztelt, kevésbé ismert törvényre támaszkodik. Az új vámok minden érintett termékre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy azok szerepelnek-e a Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó közötti szabadkereskedelmi megállapodásban, az USMCA-ban.

Carney az X közösségi oldalon közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta: „Ez a legújabb az egyoldalú amerikai kereskedelmi intézkedések sorában, amelyek azzal kezdődtek, hogy az Egyesült Államok a Kanada-Egyesült Államok-Mexikó Megállapodást közvetlenül sértő vámokat vezetett be.” A miniszterelnök emellett utalt a „kanadai szuverenitást érintő fenyegetésekre” is, ami feltehetően Trump azon felvetésére utal, hogy az Egyesült Államok északi szomszédját az 51. amerikai állammá kellene tenni.

A kereskedelmi akadályok rendszere

A hétfői importadók a már meglévő kereskedelmi korlátokra épülnek. Az Egyesült Államok jelenleg is 15 és 50 százalék közötti vámokat tart fenn a kanadai acélra, alumíniumra és rézre. Washington emellett 35 százalékos vámot számít fel a kanadai fenyőfűrészárura, valamint 25 százalékos adót vet ki az autókban található nem amerikai alkatrészekre. Kanada saját 25 százalékos ellenvámot alkalmaz bizonyos amerikai acél-, alumínium- és járműimportokra.

A bejelentés összefüggésbe hozható Trump korábbi fenyegetésével, amelyben a kanadai erdőtüzek füstjének az amerikai városokba való átterjedése miatt helyezett kilátásba vámokat. Az elnök által hétfőn aláírt végrehajtási rendeletekben azonban nem esik szó erdőtüzekről. Ehelyett a három kiáltvány olyan korábban ismert kereskedelmi súrlódási pontokat sorol fel, amelyek az autókhoz, a tejtermékekhez és az alkoholhoz kapcsolódnak, jelezve a két ország közötti kereskedelmi tárgyalások megrekedését.

Autóipar, tejtermékek és alkohol

Az autóipar kapcsán Trump azzal vádolja Kanadát, hogy olyan adót vet ki az amerikai gépjárművekre és alkatrészekre, amelyek nem tartoznak az USMCA hatálya alá. Az elnök szerint ez „ésszerűtlen”, és Kanada diszkriminálja az Egyesült Államokat azzal, hogy más országokra nem vet ki hasonló adót. Bár az észak-amerikai autógyártás szorosan integrált, Howard Lutnick kereskedelmi miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy Kanada szerinte „második helyen” kellene, hogy álljon az Egyesült Államok mögött.

A tejtermékek piaca régóta problémás az Egyesült Államok számára, különösen a kanadai ellátáskezelési rendszer miatt, amely korlátozza a külföldi importot. A korlátot meghaladó mennyiségre 300 százalékot meghaladó vámot vetnek ki. Végezetül, az amerikai alkoholos italok bojkottja a legtöbb kanadai tartományban jelentős feszültséget okoz az amerikaiak számára a tavalyi bevezetése óta. A kanadai tartományi vezetők többször kijelentették, hogy a bojkottot akkor oldják fel, ha az Egyesült Államok eltörli a kulcsfontosságú kanadai ágazatokra, köztük a fémiparra és az autóiparra vonatkozó vámokat.

Tárgyalások és jövőbeli kilátások

Doug Ford, Ontario tartomány miniszterelnöke az X-en reagálva úgy fogalmazott: „Ha ezek a vámok életbe lépnek, Kanadának vámra vámmal, dollárra dollárral kell válaszolnia.” Az év elején az Egyesült Államok úgy döntött, hogy nem újítja meg az USMCA-t jelenlegi formájában. Bár Kanada és Mexikó a megállapodás megújítását szorgalmazta, az Egyesült Államok változtatásokat kíván eszközölni a Trump első hivatali ideje alatt megtárgyalt egyezményen. A szerződés a következő évtizedben továbbra is szabályozza az észak-amerikai kereskedelmet, de éves felülvizsgálatot igényel.

Februárban az amerikai Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette azokat az átfogó nemzetközi vámokat, amelyeket Trump az 1977-es Nemzetközi Vészhelyzeti Gazdasági Hatáskörökről szóló törvény alapján vezetett be. A bírák úgy ítélték meg, hogy az elnök túllépte hatáskörét, amikor a nemzeti vészhelyzetekre fenntartott törvény alapján jelentette be a vámokat. A Fehér Ház akkor megfogadta, hogy más mechanizmusokat fog alkalmazni az importadók bevezetésére. A hétfőn bejelentett vámokat az 1930-as Vámtörvény 338. szakasza alapján vezették be, amely a kereskedelmi diszkriminációra vonatkozik, nem pedig a nemzeti vészhelyzetekre.

Candance Laing, a Kanadai Kereskedelmi Kamara vezetője „sajnálatos döntésnek” nevezte a legújabb vámokat, és sürgette a tisztviselőket, hogy érjenek el „érdemi előrelépést” a tárgyalásokon, mielőtt az új vámok 30 nap múlva hatályba lépnének. Chris Swonger, az Egyesült Államok Szeszesital-tanácsának vezetője szintén felszólította mindkét felet a megoldás keresésére, figyelmeztetve, hogy a döntés „növeli a további megtorlás kockázatát”.