Bár a globális éhezés mértéke 2025-ben sorozatban harmadik éve csökkenést mutatott, a világ népességének jelentős része továbbra is képtelen hozzájutni a megfelelő minőségű élelmiszerekhez. A legfrissebb adatok szerint 2,69 milliárd ember nem engedheti meg magának azt a változatos étrendet, amely fedezné az alapvető energia- és tápanyagszükségleteit. Ez a helyzet komoly aggodalomra ad okot, különösen annak fényében, hogy a 2030-ig kitűzött globális éhezésmentes cél elérése rendkívül sok munkát igényel az érintett nemzetközi szervezetek szerint.
Az éhezés és a megfizethetőség kettőssége
A 2025-ös évben a globális éhezés aránya 7,8 százalékra mérséklődött a 2024-es 8,1 százalékos értékről. Bár a tendencia javuló, a szakértők szerint az egészséges táplálkozás költségei továbbra is rendkívül magasak. A legfrissebb kutatások szerint egy egészséges étrend napi költsége 4,28 dollár (kb. 1550 forint) vásárlóerő-paritáson számolva. Ez az összeg jelentősen meghaladja a 3 dolláros (kb. 1100 forint) szélsőséges szegénységi küszöböt, ami azt jelenti, hogy sokan még a minimális megélhetési szint felett is képtelenek a minőségi táplálkozásra. Maximo Torero, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet vezető közgazdásza rámutatott, hogy a kormányzati politikák hagyományosan a gabonafélék és a keményítőtartalmú alapélelmiszerek támogatására fókuszálnak, ahelyett, hogy a húsok, tejtermékek, gyümölcsök és zöldségek elérhetőségét javítanák. Ez a gyakorlat ugyan biztosítja a szükséges kalóriabevitelt, de nem teszi lehetővé a változatos étrendet, ami hosszú távon az elhízás, valamint a rák és a cukorbetegség kockázatának növekedéséhez vezet.
Az elhízás és a jövőbeli kihívások
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a felnőttkori elhízás aránya 2012-ben még 12,1 százalék volt, 2024-re azonban 16,2 százalékra emelkedett. A szakértők szerint sürgős beavatkozásra van szükség az elhízás okozta rejtett költségek minimalizálása érdekében. A megoldás kulcsa az infrastruktúra fejlesztése, valamint a kutatás-fejlesztés támogatása lehet. A modellezések azt mutatják, hogy a hatékonyabb ellátási láncok jelentősen csökkenthetik a friss élelmiszerek árát, ami nemcsak az egészségügyi kiadásokat mérsékelheti, hanem a lakosság életminőségét is javíthatja. Afrikában különösen súlyos a helyzet, ahol a lakosság 66,6 százaléka nem tudta megfizetni az egészséges étrendet 2025-ben. Ez az arány több mint kétszerese az Ázsiában vagy Latin-Amerikában tapasztalt értékeknek. Bár a kontinensen az éhezők száma elérte a 309 milliót, megelőzve ezzel Ázsia 292 milliós adatát, a népességnövekedés mellett biztató jel, hogy az éhezők aránya évek óta először csökkenésnek indult. A jövőbeli kilátásokat azonban beárnyékolják a geopolitikai feszültségek, például a Hormuzi-szorosban tapasztalható szállítási korlátozások, amelyek a következő évi statisztikákra is negatív hatással lehetnek. A jelentést az ENSZ öt ügynöksége, köztük az FAO, a WHO, az Unicef, a Világélelmezési Program és a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap közösen jegyzi, hangsúlyozva az összehangolt globális fellépés szükségességét.
A témáról a The Guardian számolt be.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
