A Gazdasági és Energetikai Minisztérium pénteken jelentette be, hogy ismeretlen tettes ellen tett feljelentést az Eximbank négy, összesen mintegy 1000 milliárd forintot érintő finanszírozási ügyletében. A lépésre egy nappal azt követően került sor, hogy a tárca nyilvánosságra hozta az intézményben végzett átvilágítás során feltárt szabálytalanságokat.
A minisztérium közleménye szerint az Eximbanknál nagy kockázatú, gyenge biztosítékok mellett nyújtott hitelek kedvezményezettjei között a volt kormányfő vejéhez, valamint az előző kormányzat közbeszerzéseinek gyakori nyerteséhez köthető érdekeltségek is megjelentek. Kiemelték, hogy több esetben nem a bank igazgatósága döntött a hitelnyújtásról, hanem az előző kormány, illetve Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter rendelte el azokat.
Szállodaberuházás és szabálytalanságok
Az egyik kifogásolt ügy az egykori Sofitel szálloda és a szomszédos volt MALÉV Irodaház átalakítására 2025 júniusában megszavazott 59 milliárd forintos hitel. A Tiborcz István érdekeltségi köréhez kapcsolódó beruházásnál a döntés mindössze két nappal a 145 oldalas előterjesztés benyújtása után megszületett, holott az ügyletet a bank saját besorolása is magas kockázatúnak minősítette. A dokumentumok szerint több belső szabálytól is eltértek, a hitelfelvevő tulajdonosaként megjelölt magántőkealap működési ideje pedig rövidebb, mint a hitel futamideje.
A hitelfelvevő a törlesztés fedezetéül a szálloda és a benne működő kaszinó bevételeit jelölte meg, miközben a kaszinó bérleti szerződése már a hiteltárgyalások idején lejárt. A közlemény szerint a nyomozás során remélhetőleg kiderül, hogy ki sürgethette a döntést, és ki adott engedélyt a szabályoktól való eltérésre.
Afrikai kötvényügylet és állami kezesség
A Szíjj László érdekeltségi körébe tartozó Duna Aszfalt afrikai projektjéhez kapcsolódó, 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozásnál a döntést a Nemzetgazdasági Minisztérium vonta magához, alapítói határozattal engedélyezve azt. A projekt keretében a Zambiai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság között épülő infrastruktúrára 101 milliárd forintnyi magyar állami kezességet vállaltak, miközben mindkét ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott, a projekt háttere pedig nemzetközi jogvita tárgya.
Érdekes egybeesés, hogy a kötvényjegyzést jóváhagyó ülésen módosították az Eximbank vezérigazgatójának és helyetteseinek 2025. évi prémiumkiírását is. Vizsgálandó, hogy ilyen ország-, jogi és projektkockázatok mellett megfelelő volt-e a finanszírozás engedélyezése.
Vasúti kocsik és észak-macedón hitel
A Ganz-MaVag és a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi projektje során 576 milliárd forintos hitelt nyújtottak. A háborús szankciók miatt az orosz partnerek kiszálltak, a magyar gyártók pedig csődbe mentek, így a kockázatot nem ellentételezték. A nemteljesítés ellenére a hitelezett társaság osztalékot fizetett tulajdonosainak, miközben a helyzet a MÁV működését is veszélyeztette, és osztrák járművek bérlésére kényszerítette a vasúttársaságot.
A negyedik ügy az Észak-Macedóniának nyújtott 360 milliárd forintos kedvezményes hitel, amely 90 milliárd forinttal terheli a magyar adófizetőket. A hitelnyújtásról az előző kormány egyedi döntéssel határozott, a feltételeket pedig Nagy Márton hagyta jóvá. A hitel kamata jóval kedvezőbb a piaci viszonyoknál, miközben az országot az Eximbank is jelentős kockázatúnak minősítette.
A hitel évi 3,25 százalékos kamata jóval kedvezőbb annál, mint amennyiért a magyar emberek juthatnak hitelhez, vagy amekkora kamatot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számítana fel egy hasonló ügyletben.
Észak-Macedóniát a nagy hitelminősítők is a befektetésre nem ajánlott (BB-, S&P), illetve spekulatív (BB+, Fitch) kategóriába sorolják.
A hatóságoknak kell tisztázniuk, hogy ki sürgethette a döntéseket, és ki adott engedélyt a belső szabályoktól való eltérésre az érintett nagy értékű ügyletek esetében.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
