A BBC beszámolója szerint Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok közös katonai csapásokat hajtott végre az iraki területen tevékenykedő, Irán által támogatott milíciák ellen, ami a közel-keleti konfliktus jelentős eszkalációját jelzi. Az amerikai Központi Parancsnokság (Centcom) közleménye szerint a támadások célpontjai azok az „Iránnal szövetséges terroristák” voltak, akiket az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) irányított az amerikai erők és a szaúdi energetikai infrastruktúra elleni támadásokra.
Súlyos veszteségek az iraki milíciák soraiban
Az iraki félkatonai szervezet, a Népi Mozgósítási Erők (PMF) – amelyet nagyrészt Irán által támogatott síita milíciák alkotnak – arról tájékoztatott, hogy legalább 20 harcosuk vesztette életét az amerikai-szaúdi légicsapásokban. A támadások több tartományban, köztük Bagdadban, Wasitban, Ninivében, Basrában, Kirkukban, Karbalában és Diyalában található főhadiszállásokat érintették. Egy meg nem nevezett tisztségviselő szerint a Ninive és Diyala tartományokban végrehajtott csapások voltak a leghalálosabbak, ahol a veszteségek mellett 32 fő megsebesült.
A PMF közleményében „áruló terrortámadásnak” minősítette az akciót, amelyet az iraki szuverenitás súlyos megsértésének és az ország hivatalos biztonsági intézményei elleni támadásnak nevezett. A szervezet, amely formálisan az iraki fegyveres erők része, évek óta kulcsszerepet játszik Teherán regionális érdekeinek érvényesítésében, gyakran támadva amerikai személyzetet és érdekeltségeket az országban.
Előzmények: rakétatámadások és drónakciók
A közös akciót megelőzően a Centcom arról számolt be, hogy Irán rakétákat indított az amerikai erők ellen a Közel-Keleten, amit „kísérletnek egy meglepetésszerű támadásra” neveztek. A támadás kedden 17:45 EDT (21:45 GMT) időpontban történt, de az amerikai fél szerint minden rakétát sikerült elfogni. Az IRGC ezzel szemben azt állította, hogy egy jordániai amerikai légibázist és egy parancsnoki központot vettek célba, válaszul az „amerikai gyermekgyilkos hadsereg agressziójára”.
Ezzel párhuzamosan a szaúdi védelmi minisztérium szóvivője, Turki al-Maliki vezérőrnagy azzal vádolta az Irán által támogatott milíciákat, hogy iraki területről indítottak drónokat szaúdi olajlétesítmények ellen. Szaúd-Arábia az „önvédelemhez való jogára” hivatkozva válaszolt a támadásokra, hangsúlyozva, hogy bár nem törekszenek eszkalációra, határozottan reagálnak minden őket érő agresszióra.
Feszültség a Hormuzi-szoros körül
A konfliktus egyik központi eleme továbbra is a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés. Az IRGC közölte, hogy haditengerészeti erőik három olajtankert támadtak meg a szorosban, miután azok figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetéseket. A feszültség növekedése miatt az olajárak emelkedésnek indultak: a Brent kőolaj hordónkénti ára 4,3{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-kal 87,70 dollárra (kb. 34 500 forint) nőtt, míg az amerikai olaj 4,2{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-os drágulással 82,62 dolláron (kb. 32 500 forint) zárt.
A helyzet különösen feszült, mivel a támadások egybeestek Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök washingtoni látogatásával, ahol Donald Trump elnökkel tárgyalt. A Pentagon adatai szerint február óta, amióta Trump elrendelte az Irán elleni csapásokat, legalább 624 amerikai katona sebesült meg, közülük 417-en az Operation Epic Fury nevű közös amerikai-izraeli hadművelet során.
Diplomáciai és katonai kontextus
A mostani eszkaláció két nappal azután történt, hogy Donald Trump elnök „nagyon baráti tárgyalásokról” beszélt a Hormuzi-szoros körüli viták rendezése érdekében. Ezt megelőzően három napig szüneteltek a közvetlen katonai csapások. A korábbi csendet 13 éjszakán át tartó amerikai bombázások előzték meg, amelyek célja az iráni katonai képességek gyengítése volt.
Az iráni állami televízió által idézett védelmi tisztségviselő tagadta az iráni részvételt a szaúdi olajlétesítmények elleni dróntámadásokban, és „súlyos tévedésnek” nevezte az amerikai érdekek elleni támadások Iránhoz kötését. A régióban zajló fegyveres konfliktusok továbbra is komoly kihívást jelentenek a globális energiabiztonság számára, miközben a felek közötti diplomáciai csatornák működése továbbra is bizonytalan.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
