Az ipari termelés júniusi mutatói elmaradtak a várakozásoktól, és már az előzetes GDP-adatok is sejteni engedték, hogy a félév utolsó hónapja nem volt erős. Bár a kilátások továbbra is bizonytalanok, a szakértők szerint a magyar ipar vélhetően már túllépett az évekig húzódó recesszión.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki első becslése szerint júniusban az ipari termelés volumene 10,1, munkanaphatástól megtisztítva 4,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A növekedés hátterében az áll, hogy júniusban kettővel több munkanap volt idén, mint tavaly. Az előző hónapban 5,4 százalékos volt a termelés munkanappal kiigazított éves növekedése, ugyanakkor az előző havihoz mérve 1,4 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás a májusi 2,7 százalékos növekedés után.
Csalódást keltő havi adatok
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint az ipari termelés júniusi adata jóval kedvezőbb lett a vártnál, de elmaradt a piaci konszenzustól, a termelés havi csökkenése pedig csalódást keltett. Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza úgy látja, a magyar ipar nem tud elszakadni a szokásos mintázattól: egy jó hónap, egy rossz hónap. A második negyedéves kissé csalódást keltő GDP-adatból már sejteni lehetett, hogy a júniusi havi statisztikák nem lehetnek olyan erősek.
A KSH szűkszavú kommentárja alapján ugyanakkor pozitív kép rajzolódik ki, a feldolgozóipari alágak többségében ugyanis nőtt a termelés volumene, és az akkugyártás is túl van a mélypontján, hiszen ez is bővülést mutatott. Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője rámutatott, hogy a második negyedév egészét érdemi, 1,7 százalékos negyedéves emelkedés jellemezte.
A paksi krízis és a külső környezet hatásai
Az ipari statisztikák vélhetően jelentősen megérzik majd a paksi krízis nyomán végbemenő termeléscsökkentéseket. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a következő hónapokra vonatkozó várakozásoknál meghatározó az iráni háború, amely magasabb energiaárakat okoz, rontva a versenyképességet és mérsékelve a külső keresletet. A nyári időszakban ennél nagyobb problémát jelent a Paksi Atomerőmű termelésének kiesése és az ebből fakadó korlátozások.
A külső kereslet jelenti majd a döntő tényezőt abban, hogy az ipar milyen gyorsan tud helyreállni, és a belépő új gyártókapacitások felfutása milyen ütemben zajlik majd.
Az ING Bank szakértője a válság ellenére is úgy véli, hogy a magyar ipar egész éves teljesítménye 2026-ban akár 3-4 százalék körüli növekedést is elérhet. Három év ipari recesszió után az ipar ismét pozitívan járulhat hozzá a magyar gazdaság összteljesítményéhez, még a paksi krízis ellenére is.
Regős Gábor kiemelte, hogy az ágazat talán már túl van a mélyponton. Szerepet játszik ebben egyrészt a valamivel jobb külső kereslet, másrészt a hazai nagyberuházások nyomán létrejövő termelőkapacitások is gyártani kezdtek. Kedvező a kedvezőtlen helyzetben, hogy a korlátozás nyáron történik, amikor az ipar teljesítménye a nyári leállások miatt amúgy is kisebb.
Molnár Dániel hozzátette, hogy a Paksi Atomerőmű leállítása és az önkéntes energiafelhasználás-korlátozás hatása várhatóan az augusztusi adatban megjelenik majd, azonban ha a helyzet rövid időn belül rendeződik, akkor nem várható tartós negatív hatás. Így továbbra is a külső kereslet jelenti majd a döntő tényezőt, hogy az ipar milyen gyorsan tud majd helyreállni.
A szakértők szerint amennyiben a paksi helyzet rövid időn belül rendeződik, nem várható tartós negatív hatás. A jövőbeli teljesítményt elsősorban a külső kereslet alakulása és az új gyártókapacitások felfutásának üteme határozza majd meg.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
