Az ausztráliai Hobartban megrendezett nemzetközi tanácskozáson a résztvevők nem tudtak megállapodni a dél-atlanti bálnavédelmi övezet létrehozásáról, amelyről a Tagesschau is beszámolt. A tervezett védett terület több mint kétszer akkora lett volna, mint az Egyesült Államok területe, ám a javaslat ismét elbukott.
Franziska Saalmann, a Greenpeace tengerbiológusa, aki személyesen vett részt a tárgyalásokon, mély csalódottságának adott hangot, mivel mindössze négy szavazat hiányzott a szükséges háromnegyedes többséghez. A szakértő szerint a bálnavadászatot támogató országok között több karibi és afrikai állam is megtalálható, amit összefüggésbe hozott azzal, hogy ezek az országok jelentős pénzügyi támogatásokat kapnak Japántól.
Japán 2019-ben lépett ki a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból, a szervezet munkája azonban továbbra is meghatározó a világ bálnaállományainak védelme szempontjából. Bár nemzetközi moratórium tiltja a kereskedelmi célú bálnavadászatot, Norvégia, Izland és Japán továbbra is folytatja azt.
Ezek az országok azzal érvelnek, hogy egyes bálnafajok állománya elegendően nagy ahhoz, hogy korlátozott vadászatot tegyen lehetővé. Emellett a bálnahús hagyományos szerepére is hivatkoznak saját étkezési kultúrájukban.
A hajóforgalom és a halászat is komoly veszélyt jelent
A konferencia egyik kézzelfogható eredménye a bálnák partra vetődésével kapcsolatos nemzetközi adatcsere fejlesztése volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövőben pontosabb és részletesebb információkat kell gyűjteni arról, mikor, hol és milyen körülmények között történnek ilyen esetek. A cél az, hogy a jelenség okainak jobb megértésével hatékonyabban lehessen fellépni a tömeges partra vetődések ellen.
A hajók és bálnák közötti ütközések csökkentéséről is határozat született. Ennek értelmében a hajózási útvonalakat lehetőség szerint úgy kellene kijelölni, hogy azok elkerüljék a bálnák ismert táplálkozó- és szaporodóhelyeit.
Franziska Saalmann szerint a hajók sebességének csökkentése egyszerű, mégis hatékony módszer lehet a bálnák elgázolásának mérséklésére. Az ilyen ütközések évente több ezer nagytestű tengeri emlős pusztulását okozhatják.
Külön figyelmet kapott a delfinek és a kisebb cetfajok védelme is, elsősorban a halászhálókba kerülő járulékos fogások csökkentése miatt. Mona Schweizer, a ProWildlife biológusa szerint ezek az állatok gyakran olyan halászati tevékenységek áldozataivá válnak, amelyek során a halak úszóhólyagját értékesítik.
Az úszóhólyag egyes ázsiai országokban keresett alapanyag, és bizonyos fajok esetében rendkívül magas árat fizetnek érte. Schweizer szerint az értéke kilogrammonként akár az aranyét is meghaladhatja, ami jelentős gazdasági ösztönzőt jelent az ilyen halászati tevékenységek fenntartására.
Politikai viták nehezítik a természetvédelmi döntéseket
A konferencián a klímavédelem kérdése is napirendre került, ám a politikai egyeztetések során komoly nézetkülönbségek jelentkeztek. A határozatok elfogadása érdekében az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során például olyan kifejezéseket kellett kihagyni egyes szövegekből, mint a „klímaváltozás” vagy az „üvegházhatású gázok”.
Mona Schweizer szerint ezek a kompromisszumok jól mutatják, mennyire törékeny a nemzetközi egyetértés a környezetvédelmi kérdésekben.
Svájc szerdán váratlanul visszavonta a delfinek és kisebb cetfajok védelméről szóló saját javaslatát. A döntés még azelőtt megszületett, hogy az illetékes munkacsoport érdemben megtárgyalhatta volna a szöveget és annak lehetséges módosításait.
A Greenpeace szakértője szerint ez elszalasztott lehetőség volt, mivel a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó moratórium jelenleg csak a nagy bálnákra terjed ki. Eközben évente több mint 100 ezer delfin és kisebb cet pusztul el célzott vadászat következtében.
Bár a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság által elfogadott határozatok nem minden esetben jogilag kötelező erejűek, politikai iránymutatásként szolgálnak, és nyomást gyakorolhatnak a tagállamokra.
Az 1946-ban alapított szervezet ma 89 tagországot tömörít. Eredeti célja az ipari bálnavadászat szabályozása és a bálnaállományok megőrzése volt, munkája azonban mára jóval szélesebb körű természetvédelmi kérdésekre is kiterjed.
A tanácskozás ismét megmutatta, hogy a globális természetvédelmi célok elérése továbbra is nehéz folyamat, amelyben a tudományos érvek gyakran gazdasági és politikai érdekekkel ütköznek.
A szakértők szerint az elmúlt 23 évben most sikerült először érzékelhető előrelépést elérni több bálnavédelmi kérdésben, még akkor is, ha a dél-atlanti védett övezet létrehozására tett javaslat nem kapta meg a szükséges támogatást. A konferencia végén a résztvevők megerősítették, hogy folytatni kívánják az egyeztetéseket, abban bízva, hogy a következő találkozókon sikerül közelebb kerülni a jelenlegi politikai és gazdasági ellentétek feloldásához.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
