Oroszország az utóbbi időben jelentősen fokozta az Ukrajna elleni ballisztikus rakétatámadásokat, ami súlyos következményekkel jár a polgári lakosságra nézve. Bár Kijev sokáig az ország egyik legjobban védett pontjának számított, a többrétegű légvédelmi rendszerben jelenleg komoly hiányosságok mutatkoznak. A legnagyobb problémát a Patriot-rendszerekhez szükséges, kifejezetten ballisztikus rakéták elhárítására optimalizált PAC-3 típusú elfogórakéták krónikus hiánya okozza.
Csökkenő hatékonyság a támadásokkal szemben
Míg a drónok és a cirkálórakéták elleni védekezés hatékonysága továbbra is stabil, gyakran 70 és 90 százalék közötti, a ballisztikus rakéták elleni védelem drasztikusan meggyengült. Az ukrán légierő adatai alapján júliusban a beérkező ballisztikus eszközöknek mindössze 15 százalékát sikerült megsemmisíteni. Ennek a védelmi résnek a következményei tragikusak: az ENSZ jelentése szerint a háborúban elhunyt civilek száma 37 százalékkal emelkedett.
Danielle Bell, az ENSZ ukrajnai megfigyelőmissziójának vezetője egy „riasztó eszkalációs trendről” beszélt, amelyet a sűrűn lakott területeken bevetett nagy hatóerejű fegyverek okoznak. Az ukrán vezetés szinte naponta kér segítséget a nemzetközi partnerektől. Volodimir Zelenszkij elnök a közelmúltban az Axiosnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az ország biztonságának fenntartásához a tél beálltáig legalább 300 darab elfogórakétára lenne szükség.
Korlátozott gyártási kapacitások és globális hiány
A szakértők szerint azonban a kért mennyiség biztosítása jelenleg irreálisnak tűnik. Világszerte mindössze 14 állam alkalmazza a PAC-3 rendszereket, és egyikük sem rendelkezik a gyártó Lockheed Martin által kiadott valódi gyártási licenccel. Minden felhasználó teljes mértékben az Egyesült Államoktól függ. Bár az európai-ukrán „Freyja” légvédelmi projekt elindult, az első tesztfázis csak jövőre kezdődik, és az operatív bevethetőségig még évek telhetnek el.
A globális készletek – az ázsiai országokat leszámítva, amelyek nem szállítanak fegyvereket Ukrajnának – minimálisra csökkentek. Az európai államok már eddig is jelentős mennyiségű légvédelmi eszközt adtak át Kijevnek. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a Center for Strategic and International Studies becslése szerint az amerikai készletek az iráni konfliktusok során jelentősen megcsappantak: a korábbi 2300 darabos állomány mintegy 800-ra esett vissza. Bár a gyártási kapacitásokat bővítik, az újabb szállítmányok érdemi beérkezése csak 2028-tól várható.
Stratégiai dilemmák és lehetséges megoldások
Oroszország eközben szintén nagy mennyiségben használja fel rakétakészleteit. A Militarny portál elemzése szerint július első felében Moszkva már elhasználta éves „Cirkon” rakétatermelésének kétharmadát, valamint más ballisztikus rakétákból is több mint egyhavi termelést lőtt ki. A kérdés az, milyen ütemben képes az orosz hadiipar pótolni ezeket a veszteségeket.
Fabian Hoffmann biztonságpolitikai szakértő májusi elemzése szerint Ukrajnának havonta körülbelül 140 darab PAC-3 elfogórakétára lenne szüksége a hatékony védelemhez. Mivel a készletek korlátozottak, a szakértők szerint a károk minimalizálására csak egy út maradt: az oroszországi fegyvergyártó és logisztikai létesítmények elleni célzott csapások. Mikola Bielieskov ukrán biztonsági szakértő szerint a partnerországoknak támogatniuk kellene Kijevet a kilövőállások felderítésében és a megfelelő precíziós fegyverek szállításában. Ellenkező esetben a civil lakosság továbbra is elviselhetetlen árat fizet a légvédelmi hiányosságokért.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
