A The Guardian beszámolója szerint a Szilícium-völgyben dolgozók körében egyre elterjedtebb az a félelem, hogy a mesterséges intelligencia (MI) térnyerésével a munkaerőpiac kettészakad: lesznek, akik a jól fizető, gyorsan fejlődő MI-pozíciókat töltik be, és lesznek, akik a „tartós alsóbb osztályba” kényszerülnek. Bár sokan úgy vélik, hogy az új technológia demokratizálja a lehetőségeket, a valóság a nők számára sokkal kiábrándítóbbnak tűnik, mivel a technológiai szektorban a nemek közötti egyenlőtlenségek az MI-korszakban is mélyen beágyazottak maradtak.
Urvashi Batra, a Prioriwise vezérigazgatója szerint a technológia nemhogy csökkentené, hanem inkább növeli a szakadékot. Tapasztalatai alapján a befektetők gyakran kevésbé veszik komolyan, ha egy MI-vállalat alapítójaként mutatkozik be, mint férfi társalapítóját. A szakember rámutatott, hogy a befektetési tárgyalások során gyakran azt tapasztalják, hogy a tőkebevonás esélye jelentősen megnő, ha a férfi társalapító prezentál, ami jól mutatja a szektorban uralkodó előítéleteket.
A LinkedIn adatai alátámasztják ezt a tendenciát: az elmúlt évben az új MI-pozíciók betöltőinek mindössze negyede volt nő, míg a nem MI-alapú munkakörökben ez az arány 50 százalékos volt. A vezetői szinteken a nők aránya az MI-szektorban mindössze 13 százalék, ami azt jelenti, hogy a döntéshozói pozíciókban a nők alulreprezentáltsága még szembetűnőbb, mint a belépő szintű technológiai munkakörökben.
A probléma összetett, mivel a nők nagyobb arányban dolgoznak olyan területeken – például az ügyfélszolgálaton –, amelyek a leginkább ki vannak téve az automatizáció okozta munkahelyvesztés kockázatának. Ez a kettős nyomás azt eredményezi, hogy miközben a nők kiszorulnak a jövőálló MI-fejlesztői munkakörökből, a meglévő állásaikat is fokozottan fenyegeti a technológiai átalakulás.
Bár az MI-vel kapcsolatos állások száma 2023 óta megduplázódott, és ezek a pozíciók átlagosan kétszer annyit fizetnek, mint a hagyományos szerepkörök, a nők gyakran az alacsonyabb bérezésű, például adatcímkézői feladatokban ragadnak. Sarah Steinberg, a LinkedIn globális közpolitikai partnerségekért felelős vezetője szerint a férfiak mediánbére 45 000 dollárral (kb. 17 millió forinttal) magasabb az MI-szektorban, mint a nőké, ami részben a munkakörök közötti strukturális különbségekre vezethető vissza.
Steinberg hangsúlyozta, hogy az MI a globális gazdaság leggyorsabban növekvő és legbefolyásosabb területe, ezért a nők ilyen mértékű alulreprezentáltsága hosszú távon súlyos gazdasági következményekkel járhat. A szakértő szerint a jelenlegi trendek a nemek közötti bérszakadék generációkon átívelő növekedéséhez vezethetnek, ha nem történik érdemi beavatkozás a munkaerőpiaci folyamatokban.
Brenda Darden Wilkerson, az AnitaB.org elnöke szerint a jelenlegi folyamatok egyfajta „visszalépést” jelentenek. Bár a technológiai szektorban a nők aránya ma már eléri az egyharmadot, a lemorzsolódás mértéke továbbra is aggasztó a nem befogadó vállalati kultúra és az előmeneteli korlátok miatt. A nők gyakran azért hagyják el a pályát, mert nem érzik magukat támogatva a szakmai fejlődésben.
Jayeeta Putatunda, a Turing mérnöki vezetője szerint az MI-szektorban tapasztalható őrületes tempó különösen megnehezíti a nők helyzetét. A folyamatos tanulási kényszer és a gyakran 12 órás munkanapok sokakat kiszorítanak a pályáról. A mérnök elmondta, hogy gyakran ő az egyetlen női mérnök a csapatban, ami azt eredményezi, hogy a nőknek sokkal hangosabban kell érvelniük saját ötleteik mellett, hogy meghallgassák őket.
Putatunda saját példáján keresztül rámutatott: egy négy hónapos szülési szabadság után visszatérve a technológiai környezet már teljesen megváltozott, ami hatalmas kihívást jelentett. A szakember szerint a nők nem a képességeik hiánya, hanem a támogató infrastruktúra hiánya miatt esnek ki a versenyből, hiszen a szülési szabadság alatt a technológiai fejlődés sebessége miatt szinte lehetetlen lépést tartani a legújabb modellekkel.
Az iparág újdonsága ellenére a toborzás továbbra is a régi, zárt hálózatokon keresztül zajlik, ami nem kedvez a diverzitásnak. Wilkerson szerint a vállalatok ugyan gyorsan bővülnek, de a toborzási folyamatok során ugyanazokat a szűk körű hálózatokat és ajánlási rendszereket használják, amelyek korábban is kizárták a nőket a technológiai szektor meghatározó pozícióiból.
Felicia Newhouse, az AI Powered Women alapítója szerint a politikai klíma is nehezíti a helyzetet, mivel számos vállalat visszavágta a sokszínűséget és befogadást támogató (DEI) programjait. A szakértő szerint a jelenlegi politikai környezetben egyre nehezebb olyan kezdeményezéseket találni, amelyek kifejezetten a nők MI-szektorban való érvényesülését támogatják.
Az igazságügyi minisztérium fellépései miatt több nagyvállalat, köztük az Accenture, a Deloitte, az IBM és a PayPal is kénytelen volt többmillió dolláros (több milliárd forintos) egyezségeket kötni a diszkriminációellenes törvényekre hivatkozó perek miatt. Ezek a jogi lépések visszatartó erővel bírnak a vállalatok számára, amelyek így óvatosabbá váltak a kifejezetten nőknek szóló programok támogatásában.
Newhouse szerint a legnagyobb veszély az, hogy a részvételi szakadékból végül hatalmi szakadék lesz. Ha a nők kimaradnak az új gazdasági korszakot meghatározó technológiák fejlesztéséből, az hosszú távon a társadalmi mobilitásukat is korlátozza, és megfosztja őket attól a lehetőségtől, hogy formálják a jövő gazdaságát.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a technológiai szektor jövője szempontjából kritikus fontosságú lenne, hogy a vállalatok ne csak a rövid távú profitra, hanem a munkaerő-piaci esélyegyenlőségre is hangsúlyt fektessenek. A strukturális akadályok lebontása nélkül a digitális nemek közötti szakadék tovább mélyülhet, ami nemcsak a nők karrierjét, hanem az iparág innovációs potenciálját is korlátozza.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
