Az BBC beszámolója szerint akár több száz évbe is telhet, mire a walesi erdőtüzek által elpusztított élőhelyek képesek lesznek regenerálódni. Nick Thomas, a Natural Resources Wales (NRW) környezetvédelmi hatóság szakértője arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a tüzek a tőzeges, magasabban fekvő területeken a talajt is elégetik, a növényzet visszatérése rendkívül lassú folyamat lesz, mivel a tőzeg mindössze évi egy millimétert gyarapszik. A szakember szerint 2026 minden bizonnyal a legpusztítóbb évként vonul be Wales történetébe a tűzesetek tekintetében.
A talajréteg elvesztése nemcsak a növényzet számára jelent végzetes csapást, hanem a környezeti kockázatokat is drasztikusan növeli. A talaj ugyanis természetes „szivacsként” funkcionál a hegyvidéki területeken, így annak megsemmisülése jelentősen fokozza az árvízveszélyt, mivel a csapadékot már nem képes visszatartani a magasabban fekvő régiókban. A nyár folyamán több hatalmas tűzeset is történt, köztük egy jelentős incidens Conwy megyében, amely egy egész falu evakuálását tette szükségessé a lakosság biztonsága érdekében.
Gwynedd térségében, a Rhinogydd hegységben egy tűz közel két hétig tombolt, több mint 2000 acre (kb. 809 hektár) területet érintve, amely egyben nemzeti természetvédelmi terület és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési övezet is. A lángok olyan intenzitással terjedtek, hogy a tűzesetek még az űrből is láthatóak voltak. Eközben egy másik, Blaenavonban, Torfaen megyében keletkezett tűz füstjét még a távoli Cardiffban is érezni lehetett, ami jól mutatja a katasztrófa kiterjedését.
Bár a július második felében jelentett tűzesetek száma alacsonyabb volt, mint 2025-ben, a szakértők szerint az idei év intenzitása minden korábbit felülmúl. Nick Thomas hangsúlyozta: „Ez az év szerintem rosszabbnak tűnik, mint bármelyik, amire emlékszem. Arra számítok, hogy ez lesz talán a legrosszabb évünk az erdőtüzek tekintetében.” A helyreállás sebessége nagyban függ attól, milyen mélyre hatoltak a lángok a talajban.
Ha a tűz eléri a talajt és elégeti a szerves anyagokat, az évszázadok alatt felhalmozódott termőréteg vész el. Egy 2018-as, Denbighshire megyei tűzeset példája jól mutatja a problémát: a Mynydd Llantysilio területén mintegy 10 cm (kb. 4 hüvelyk) tőzeg égett el, és nyolc év elteltével is hatalmas foltok maradtak kopáran, ahol a hanga még mindig nem tudott visszanőni. A helyzetet tovább súlyosbítja a klímaváltozás, amely enyhébb teleket eredményez, ezáltal kedvez a hangabogarak elszaporodásának, amelyek tovább gyengítik a növényzetet, létrehozva egy „ördögi kört”.
A Pensychnant Conservation Centre területén júliusban pusztító tűz a 150 acre (kb. 60 hektár) terület mintegy egyharmadát érintette. Julian Thompson, a központ gondnoka 36 éve dolgozik a terület fejlesztésén, és elmondása szerint a talaj teljesen porrá vált, egészen a sziklákig. A tűz intenzitása miatt a területen élő ritka állatfajok, köztük hüllők és gerinctelenek is elpusztultak. Különösen aggasztó két ritka lepkefaj, az Ashworth’s Rustic és a Weaver’s Wave sorsa, amelyek kizárólag Snowdonia és Meirionyddshire hegyeiben fordulnak elő, és a rezervátum a legfontosabb élőhelyüknek számított.
Thompson szerint bár a természet alapvetően rugalmas, az ilyen mértékű és gyakoriságú katasztrófákat már nem képes ellensúlyozni. A lepkék populációja ugyan a környező területeken fennmaradhat, de élőhelyük drasztikusan beszűkült. A szakember szerint a természet nem tud folyamatosan megbirkózni ilyen mértékű pusztítással, ami hosszú távon a biodiverzitás drasztikus csökkenéséhez vezethet.
A közösségi összefogás és az oktatás kulcsfontosságú lenne a jövőben, mivel a legtöbb tűzesetet emberi mulasztás okozza. A helyi önkéntesek és szakemberek szerint elengedhetetlen a felelősebb viselkedés, például a hulladékok, üvegek vagy cigarettacsikkek gondatlan eldobásának megszüntetése, amelyek könnyen lángra lobbanthatják a kiszáradt növényzetet. Evie Roberts, a központban ékszerkészítést oktató szakember szerint az embereknek meg kell érteniük, hogy cselekedeteiknek tartós és pusztító következményei lehetnek.
A szakértői vélemények szerint a jövőben a tőzeglápok és a hegyvidéki területek kezelése, a „tűzanyag” mennyiségének csökkentése, valamint a legeltetés szabályozása segíthetne a kockázatok mérséklésében. A klímaváltozás hatásai azonban egyre kiszámíthatatlanabbá teszik a környezeti viszonyokat, ami állandó készenlétet igényel a hatóságoktól és a lakosságtól egyaránt. A hatóságok szerint a helyzet „nagyon ijesztő”, mivel Wales hatalmas területei – beleértve a lápokat, a hangaföldeket és az erdőket – rendkívül sérülékenyek a nyári aszályos időszakokban.
A környezetvédelmi szervezetek, mint például az RSPB Cymru, szintén mély aggodalmukat fejezték ki a madarak költőhelyeinek pusztulása miatt. A szakértők szerint a teljes kárfelmérés hónapokig is eltarthat, de már most látható, hogy a walesi táj arculata hosszú időre megváltozott. A társadalmi párbeszéd a természet tiszteletéről és a tűzmegelőzési stratégiákról elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek az ilyen mértékű ökológiai katasztrófák.
Végezetül, a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a helyreállítási folyamatok nem csupán technikai kérdések, hanem a tájjal való viszonyunk újragondolását is igénylik. A walesi hegyvidék sérülékenysége a klímaváltozás korában új kihívások elé állítja a természetvédelmet, ahol a megelőzés és a tudatosabb földhasználat jelenti az egyetlen hosszú távú megoldást a további visszafordíthatatlan károk elkerülésére.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
