Az BBC beszámolója szerint egy moszkvai bíróság döntése értelmében Oroszország egyetlen liberális, háborúellenes pártja nem vehet részt a jövő hónapban esedékes parlamenti választásokon. A Jabloko volt az egyetlen olyan bejegyzett politikai szervezet, amely nyíltan ellenezte az Ukrajna elleni orosz inváziót. Az eljárást a Rodina nevű, Kreml-barát nacionalista párt kezdeményezte a szervezet ellen, amelynek során a bíróság végül a párt választási indulásának megtiltása mellett döntött.
A bírósági tárgyalás ideje alatt több száz, döntő többségében fiatal támogató gyűlt össze az épület előtt, akik zászlókat lengetve és dalokat énekelve fejezték ki szolidaritásukat. Amikor a döntés híre elterjedt a tömegben, a jelenlévők hangos „Szégyen! Szégyen!” kiáltásokkal tiltakoztak. A Rodina keresete többek között azzal vádolta a Jablokót, hogy nyilvánosan támogatott egy szélsőséges szervezetet azáltal, hogy olyan anyagokat tett közzé a honlapján, amelyek a „nemzetközi LMBT-mozgalom” mellett álltak ki – ezt a mozgalmat az orosz legfelsőbb bíróság 2023-ban szélsőségesnek nyilvánította.
A vádak között szerepelt továbbá szerzői jogok megsértése is, mivel a párt egyik vezető tisztségviselője egy interjúban idézte a „Legyen mindig napsütés” című szovjet kori dalt. A tárgyaláson az orosz pénzügyi felügyelet azt is állította, hogy a Jabloko harmadik feleken keresztül külföldi országokból, köztük Németországból és az Egyesült Államokból származó pénzeket kapott. A párt számára ezek a vádak egyértelműen politikai indíttatásúak, céljuk pedig a választási folyamatból való teljes kizárás.
A politikai ellenzék szisztematikus ellehetetlenítése
Bár a Kreml által ellenőrzött Központi Választási Bizottság július végén még jóváhagyta a párt jelöltlistáját, addigra több tagot már kizártak a versenyből. Köztük volt Maxim Kruglov elnökhelyettes is, akit júniusban hét év börtönbüntetésre ítéltek a bucsai, mariupoli és más ukrán városokban történt civil áldozatokról szóló közösségi média bejegyzései miatt. A pártot a kampányidőszakban kibertámadások is érték, miután adománygyűjtést indítottak a választási alapjukhoz.
A Jabloko „Békéért és szabadságért! Életet félelem nélkül!” szlogennel kampányolt, követelve a tűzszünetet, a diplomáciai megoldást és a politikai elnyomástól mentes Oroszországot. A nyolcórás tárgyalás alatt a támogatók almákat tartottak a kezükben, ami a párt nevére utal, hiszen a Jabloko oroszul almát jelent. A 2022 februárjában indult teljes körű invázió óta a Kreml minden maradék ellenzéki hangot elfojtott, a háborús cenzúratörvények pedig súlyos pénzbüntetéseket vagy hosszú börtönéveket vonhatnak maguk után.
Mivel a tüntetések megtartása ma már nem engedélyezett, a Jabloko elleni bírósági meghallgatás ritka lehetőséget kínált a háborút ellenző oroszoknak a nyilvános gyülekezésre. Az épület előtti járdára krétával írták fel a támogatók: „A Jablokóért. A szabadságért.” Ez a gesztus is jól mutatja, hogy a párt milyen szimbolikus jelentőséggel bír a jelenlegi orosz politikai környezetben.
Történelmi háttér és választási kilátások
A Jabloko 2003 óta nem szerzett mandátumot a Dumában, de azóta minden választáson elindult. A pártot korábban az elnökjelölt Grigorij Javlinszkij vezette, később azonban belső törések keletkeztek, és 2007-ben kizárták soraikból a néhai ellenzéki vezetőt, Alekszej Navalnijt is, akit még bebörtönzése után, 2024-ben bekövetkezett haláláig is kritizáltak. Ennek ellenére a Jabloko maradt Oroszország legkövetkezetesebb háborúellenes hangja, amely ellenezte a csecsenföldi háborút, a Krím 2014-es annektálását és az ukrajnai inváziót is.
Bár a kormánypárt, az Egységes Oroszország támogatottsága az infláció, az internetkimaradások és a dróntámadások miatt 33{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-ra csökkent, a Jabloko támogatottsága növekedésnek indult. A Központi Választási Bizottság korábban még megengedhette volna az indulást, hogy a 2021-es 1,34{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-os eredményre hivatkozva demonstrálja a háborúellenes álláspont csekély támogatottságát, ám a növekvő elégedetlenség miatt a kormányzat megváltoztatta a stratégiáját.
A választási részvétel csökkentése, különösen a kormánypárt ellenzői körében, a Kreml érdekeit szolgálja. A választáson részt vevő többi tíz párt mindegyike támogatja vagy legalábbis nem bírálja nyíltan az ukrajnai háborút. Mivel a független választási megfigyelők mozgásterét is jelentősen korlátozták, a hatalom minden eszközzel biztosítani tudja a számára kedvező választási eredményt, miközben a politikai ellenzék képviseletét teljesen eltüntetik a szavazólapokról.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
