A gazdasági növekedéshez a keresletélénkítés helyett versenyképes kapacitásokat kell teremtenie az új kormánynak: az eddigi, olcsó munkaerőre épülő modell helyett technológia és tudásvezérelt váltás szükséges, a globális értékláncokba pedig elsősorban a szolgáltatóiparon keresztül kell bekapcsolódnia a magyar gazdaságnak.
A friss elemzés rögzíti, hogy az elmúlt évek stagnálását megtörve a 2026 első negyedévi adatok 1,7 százalékos gazdasági növekedést jeleztek, ami három és fél éves csúcsot jelent. Az új kormány fő stratégiai kihívása a növekedési pálya fenntartása lesz.
A korábbi növekedési modell kimerülése
Az elemzés emlékeztet, hogy 2014 és 2019 között Magyarország a régió harmadik leggyorsabban növekvő gazdasága volt évi 4,2 százalékos bővüléssel. Ez a tendencia azonban 2022 után megfordult: 2025-ben a magyar lett a régió leglassabban növekvő gazdasága 0,5 százalékos eredménnyel, szemben a 1,9 százalékos régiós átlaggal.
A 2022 utáni időszakban a hazai gazdaság lendülete megtört, a korábbi, munkaerő és tőke bevonására épülő extenzív növekedési modell kimerült. A költségvetési és uniós forrású többletkereslet az alacsony termelékenységnövekedés és a nem hatékony kapacitásbővülés miatt egyre kevésbé képes GDP-növekedést generálni; ehelyett részben inflációt, részben többletimportot okoz.
Regionális lemaradás és strukturális problémák
Az elmúlt tizenöt évben Magyarország euróban mérve a leglassabban bővülő gazdaság volt a régióban, messze elmaradva az uniós átlagtól, miközben a dinamikusabban felzárkózó régiós versenytársak jelentős előnyre tettek szert. Bár 2010-hez képest a magyar gazdaság növekedést mutat, a bővülés üteme jóval lassabb a régió legtöbb országáénál: a versenytársak közül kizárólag Szlovákia mutatott gyengébb dinamikát, a román és a lengyel gazdaság tartósan és meredeken húzott el a magyar mellett.
A reál és a vásárlóerő-paritáson (PPS) mért indexek közötti markáns eltérés arra utal, hogy a hazai volumenbővülés csak korlátozottan konvertálódott át tényleges jólétnövekedéssé. A külföldi működőtőke által dominált, tőkeintenzív ágazatok magas súlya miatt a megtermelt hozzáadott érték jelentős része nem a belföldi jövedelmeket és az életszínvonalat növeli.
Szolgáltatásvezérelt gazdaságra van szükség
Az elemzés hangsúlyozza, hogy 2016 óta a gazdasági növekedést a szolgáltatások húzzák, miközben a korábbi húzóágazatként funkcionáló ipar és az építőipar hozzájárulása csekély volt, sőt, egyes években egyenesen visszafogták a bővülést. Ez egy szolgáltatásvezérelt gazdaság felé való strukturális átrendeződést jelez.
A korábbi kormányzat újraiparosítási stratégiájában a kiemelten támogatott ipar nem tudott húzóágazattá válni, a zömében a nagy állami infrastrukturális megrendelésektől függő építőipar teljesítménye pedig rendkívül volatilis maradt. A dokumentum szerint az új kormánynak a kereslet stimulálása helyett a valós, versenyképes kapacitások megteremtésére kell fókuszálnia.
A dokumentum szerint az új kormánynak a kereslet stimulálása helyett a valós, versenyképes kapacitások megteremtésére kell fókuszálnia, aminek feltétele, hogy a hazai gazdaság a magasabb hozzáadott értékű szegmenseken, például a szolgáltatószektoron keresztül kapcsolódjon be a globális értékláncokba.
A szakértői összegzés szerint a jövőbeli siker kulcsa a technológia– és tudásvezérelt gazdasági váltásban rejlik, amely képes lehet a korábbi, kimerült növekedési modell korlátainak meghaladására.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
