Tokió az orosz vezetők kuril-szigeteki látogatásakor tőle megszokott módon reagált arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Iturup-szigeten járt – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
A diplomata arra reagált, hogy a japán külügyminisztérium bekérette Nyikolaj Nozdrev tokiói orosz nagykövetet Putyin iturupi látogatása miatt. Ezt megelőzően a japán tárca tiltakozását fejezte ki vizit miatt.
„Tudják, olyan ez, mint a műkorcsolyázásban a kötelező program. Nem emlékszem olyan esetre, amikor a japán fél figyelmen kívül hagyta volna az orosz vezetők látogatásait azokra a mi, orosz területeinkre, amelyeket Japán a sajátjának tekint” – mondta Grusko.
A tokiói orosz nagykövetség közölte, hogy Motegi Tosimicu külügyminiszter csütörtökön a japán fél tiltakozását fejezte ki a bekéretett Nozdrev nagykövetnek azzal kapcsolatban, hogy Putyin ellátogatott a szahalini régióban lévő Iturup-szigetre. A misszióvezető kijelentette a tárcavezetőnek, hogy a déli Kuril-szigetek az Oroszországi Föderáció elidegeníthetetlen részét képezik, és a második világháború eredményeként kerültek az ország területéhez.
„Az elnöknek az országunk területén tett utazásai az orosz vezetés szuverén kizárólagos döntései (alapján történnek), és nem lehetnek tárgyai külföldi államokkal folytatott megbeszéléseknek” – állt az orosz diplomáciai képviselet nyilatkozatában.
„A megalapozatlan demarsra válaszul a diplomáciai képviselet vezetője kifejtette, hogy a déli Kuril-szigetek az Oroszországi Föderáció elidegeníthetetlen részét képezik, és a második világháború eredményeként törvényes nemzetközi jogalapok alapján kerültek az ország összetételébe. Hovatartozásuk nem lehet kétséges” – hangzott a dokumentum.
A második világháborút követően a Kuril-szigetvonulat egésze a Szovjetunió ellenőrzése alá került, de Japán azóta is vitatja Iturup-, Kunasir-, Sikotan-sziget és a Habomai-szigetcsoport hovatartozását. Emiatt Moszkva és Tokió azóta sem kötött békeszerződést.
Az orosz fél álláspontja szerint a szigetek hovatartozása a második világháború eredményein alapul, és az Oroszországi Föderáció szuverenitása felettük nem kétséges. Japán viszont az „északi területekről” az 1855-ös, a határok rendezéséről szóló simodai megállapodásra hivatkozik.
A Szovjetunió és Japán 1956. október 19-én közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállításáról. Ebben a Szovjetunió vállalta, hogy a békeszerződés megkötését követően átadja Japánnak a Sikotan-szigetet és a Kis-Kuril-szigetcsoport egyéb kisebb szigeteit.
Később azonban Japán területi igényeit kiterjesztette Iturupra és Kunasirra is. Emellett Tokió szerződést kötött Washingtonnal az amerikai katonai jelenlétről. 1960-ban a Szovjetunió felmondta az 1956-os nyilatkozatban vállalt kötelezettségeit, hangsúlyozva, hogy a Kis-Kuril-csoport szigeteinek átadása csakis a kétoldalú békeszerződés aláírását és a külföldi csapatok kivonását követően lesz lehetséges.
Japán 2022-ben csatlakozott az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett nyugati szankciókhoz. Az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy Moszkva – válaszul Tokió barátságtalan lépéseire – felmondja a Japánnal folytatott békeszerződésről szóló tárgyalásokat, megszünteti a japán állampolgárok vízummentes utazását a déli Kuril-szigetekre, és kilép a déli Kuril-szigeteken folytatandó közös gazdasági tevékenységek kialakításáról szóló párbeszédből.
Orosz állam- és kormányfők öt alkalommal látogattak el Putyin előtt a Kuril-szigetekre. Dmitrij Medvegyev négy alkalommal járt ott: 2010-ben elnökként, 2012-ben, 2015-ben és 2019-ben pedig miniszterelnöki minőségében. Legutóbb, 2021-ben Mihail Misusztyin kormányfő fordult meg ott.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
