Több mint 40 ország segítette Kínát az amerikai vámok kijátszásában

A BBC beszámolója szerint a Fehér Ház csütörtökön közzétett jelentése súlyos vádakat fogalmazott meg: több mint 40 ország segítette Kínát az amerikai vámok kijátszásában. A módszer lényege, hogy az árukat olyan nemzeteken keresztül irányítják át, amelyekre alacsonyabb amerikai importvámok vonatkoznak. A jelentésben megnevezett országok között szerepel Kanada, India, Mexikó, Japán és Dél-Korea is, amelyek a vádak szerint hozzájárultak ahhoz, hogy Kína több tízmilliárd dollárnyi vám megfizetését kerülje el, ami közvetlenül érinti azokat a vállalatokat, amelyek az Egyesült Államokba importálnak árukat.

Peter Navarro, a Fehér Ház kereskedelmi tanácsadója hangsúlyozta, hogy ez a gyakorlat jelentős károkat okozott az amerikai munkahelyeknek és többmilliárd dolláros bevételkiesést eredményezett az államkasszának. A kormányzati és magánszektorbeli becslések szerint 30 milliárd dollár (kb. 11 700 milliárd forint) és 300 milliárd dollár (kb. 117 000 milliárd forint) közötti értékű árut mozgattak át magasabb vámtételű országokból az alacsonyabb kulcsúakba. Ezt a folyamatot nevezik transshipmentnek, amely során a rakományt egy harmadik országon keresztül továbbítják a végső rendeltetési helyére, miközben az áru eredeti származási helyét igyekeznek elfedni.

A Fehér Ház jelentése szerint Kína tudatosan kihasználta ezt a gyakorlatot, az árukat átcsomagolták és a származási helyüket elrejtették, hogy kedvezőbb vámfeltételekhez jussanak. A dokumentum ezt „papírmunkába burkolt csalásnak” nevezte, kiemelve, hogy a modern csempészet mérete és kifinomultsága jelentősen megnőtt. A jelentés külön kitért arra, hogy a „globális árnyék-továbbítási hálózat” révén Kína képes volt kijátszani a vámokat, amire válaszul az amerikai kormányzat már mesterséges intelligencia alapú eszközöket is bevetett a tiltott árumozgások hatékonyabb felderítése érdekében.

A kínai nagykövetség washingtoni szóvivője határozottan visszautasította a vádakat, kijelentve, hogy „a kereskedelmi háborúknak nincsenek győztesei”. Hozzátette, hogy Kína ellenzi az amerikai vámintervenciókat és az állami hatalom felhasználását kínai vállalatok célbavételére. A szóvivő hangsúlyozta: „Bármely egyoldalú intézkedés vagy megállapodás az árutovábbítással kapcsolatban nem irányulhat harmadik felek érdekei ellen, és nem okozhat kárt azoknak.” A kínai fél szerint a kereskedelmi kapcsolatok átláthatóságát nem szabad politikai eszközökkel korlátozni.

A jelentés időzítése különösen érzékeny, mivel hetek választanak el minket Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető szeptemberi washingtoni találkozójától. Chang Pao Li, a Singapore Management University közgazdaságtan professzora szerint a jelentés célja az amerikai tárgyalási pozíció erősítése lehet. A szakértő szerint Washington érvelhet azzal, hogy Kína közvetett módon továbbra is fenntartotta hozzáférését az amerikai piachoz, így a jövőbeli kereskedelmi megállapodásoknak a harmadik országokon keresztüli útvonalakat is kezelniük kell, ami bonyolultabbá teszi a tárgyalásokat.

Bár a kereskedelmi folyamatok változásai részben a termelés áthelyezésével és az ellátási láncok átszervezésével is magyarázhatók, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kínai ellátási láncokkal szorosabban integrált gazdaságok mostantól fokozott kockázatokkal és költségekkel szembesülhetnek. A két nagyhatalom közötti kereskedelmi konfliktusok, mint például a humanoid robotok vagy a drónexport korlátozása, továbbra is meghatározzák a globális gazdasági környezetet. Bár a 2025 májusában tartott tárgyalások után egy rövid időre szüneteltek a vámok, a két ország közötti szankciós csatározások azóta is folytatódnak, különösen azután, hogy Donald Trump 2025 áprilisában átfogó illetékeket vetett ki számos kereskedelmi partnerre, amelyeket bár a Legfelsőbb Bíróság később elkaszált, az elnök azóta is újabb jogi eszközökkel próbálja érvényesíteni gazdaságpolitikai céljait.