A Balaton szektorokon átnyúló cselekvést igényel, a jelenlegi menedzsment és tóhasználat folytatása fenntarthatatlan – figyelmeztetett Honti Márk hidrológus a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tihanyi rendezvényén.
Az Őszintén a Balatonról című tudományos előadóülésen a vízszint, a partvonal és az alkalmazkodás kérdései kerültek terítékre. A rendezvényen tudósok, döntéshozók, polgármesterek és civil szervezetek képviselői keresték a megoldást a tó jövőjét érintő kihívásokra.
Közös felelősség a változtatás
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi gyakorlat folytatása súlyos veszélyeket jelent a tó életére és az emberi használatra nézve. A szakértők szerint a globális éghajlatváltozás negatív folyamatainak mérséklése érdekében alapvető változtatásokra van szükség.
A szakmai álláspont szerint vissza kell szorítani az önző érdekek érvényesülését, és biztosítani kell a tó közösségi használatát az élővilág megóvása mellett. A változásokhoz való alkalmazkodás állami és egyéni felelősség egyaránt.
Jogi és környezeti kihívások
Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója rámutatott, hogy bár a jogi keretek adottak, az egyedi érdekek gyakran a közösségi érdekek fölé kerekednek. Kiemelte, hogy a szakmai tudás figyelmen kívül hagyása és a rövid távú gondolkodás a zöldfelületek eltűnéséhez és a természeti területek visszaszorulásához vezet.
A szószóló szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy hiányzik a közös gazda, az egységes kezelés, a hatóságokat pedig kivéreztették. A tulajdonosi és beruházói érdekek elsőbbsége veszélyezteti a jelen és a jövő generációinak alapvető jogait.
Vasas Gábor, a BLKI főigazgatója a klímaváltozás hatásait elemezte, kitérve arra is, hogy az árvaszúnyogok időszakos tömeges megjelenése nem feltétlenül jelenti az ökológiai állapot általános leromlását. Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője a vízgyűjtő terület elmúlt 30 évének aszályosodási adatait mutatta be.
Ökológiai stabilitás és építészet
Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki obszervatóriumának vezetője hangsúlyozta, hogy a tó működésében jelentős zavarok keletkeztek. Ehhez az emberi tevékenység, mindenekelőtt a Balaton mikroklímáját erősen befolyásoló agresszív partbeépítés is nagymértékben hozzájárul.
Lengl Zoltán balatoni főépítész szerint az elhibázott léptékű beruházások miatt a balatoni építészet megítélése is csorbát szenvedett. Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa pedig a természetes partszakaszok megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet:
„a természetes partszakaszok átalakítása gyengíti a Balaton ökológiai működését, elősegítheti az idegenhonos fajok térnyerését. A parti öv biodiverzitásának megőrzése a tó működőképességét és ökológiai stabilitását védi”
A rendezvényen a gyakorlati tapasztalatok is teret kaptak: Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere a természetvédelem terén elért eredményeiket ismertette, és szorgalmazta a kotrások folytatását. Civil szervezetek képviselői is szót kaptak, köztük Tarróné Gyarmathy Andrea, aki a Balaton-part szabályozásáról szóló új jogszabály, a BATÉK elleni fellépésük okait részletezte.
A szakmai fórum egyértelmű üzenete, hogy a Balaton jövője érdekében a jelenlegi szemléletmódon és a tóhasználati gyakorlaton is mielőbb változtatni kell.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
