Új szabályok az angol labdarúgásban: így változik a 2026-27-es szezon

A 2026-27-es szezonban az angol labdarúgásban példátlan számú új szabály lép életbe, amelyek elsődleges célja a játék tempójának megőrzése és a mérkőzések felgyorsítása. Ahogy arról a BBC beszámolt, ezeket az előírásokat már tesztelték a világbajnokságon, ám a Carabao Kupa első fordulójában még így is okoztak némi zavart. A változások az angol futball teljes spektrumát érintik, az EFL-től kezdve a Premier League-en át egészen az amatőr ligákig, a videóbíró (VAR) kivételével. A koncepció lényege, hogy kiküszöböljék azokat a pillanatokat, amelyek a szurkolókban valódi frusztrációt keltenek, és több tiszta játékidőt biztosítsanak anélkül, hogy a hosszabbítások mértéke drasztikusan megnőne. A módszer Katarban, a 2022-es világbajnokságon már bizonyított: akkor a labda átlagosan 58 perc 3 másodpercig volt játékban, ami a teljes mérkőzésidő 56,86{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-át tette ki. Idén nyáron ez az érték 58 perc 16 másodpercre nőtt, de mivel a ráadások hossza csökkent, a labda tényleges játékban töltött aránya 60,43{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-ra emelkedett. Az új szabályok célja a játékosok viselkedésének megváltoztatása, nem pedig a szigorú büntetés, bár a „sötét művészeteket” alkalmazó, az időhúzásra építő csapatok számára ez hátrányos lehet.

Visszaszámlálás a pontrúgásoknál

A játék szándékos késleltetésének visszaszorítása érdekében a bedobásoknál és kirúgásoknál a játékvezető visszaszámlálást indíthat. Ez nem azonnal kezdődik, amint a labda elhagyja a játékteret, hanem akkor, ha a bíró úgy ítéli meg, hogy a játékos szándékosan késlelteti az újraindítást. Bármely taktika, amely a játék menetét zavarja – beleértve a labda kúpra helyezését vagy a csapattársnak történő szándékos leejtését –, kiválthatja a visszaszámlálást. A játékvezető sípszóval és látható karjelzéssel jelzi az öt másodperces intervallum kezdetét. Amennyiben a játékos nem hozza játékba a labdát a megadott időn belül, a bíró ismételt sípszóval az ellenfélnek ítéli a labdát. Fontos megjegyezni, hogy a szabály nem vonatkozik a hosszú bedobásokra, mivel azokat rögzített játékhelyzetnek tekintik, ám a visszaszámlálás ezeknél is elindulhat, amint a játékosok elfoglalták a pozíciójukat. A kapusok számára is szigorúbbak a feltételek: ha a mérkőzés végéhez közeledve túl sokáig késleltetik a kirúgást, a játékvezető akár szögletet is ítélhet az ellenfél javára.

Szigorúbb szabályok a cseréknél

A lecserélt játékosoknak mostantól 10 másodpercük van arra, hogy elhagyják a pályát a legközelebbi ponton. Ha ezt elmulasztják, a cserejátékos nem léphet pályára legalább egy percig, a csapatnak pedig emberhátrányban kell folytatnia a játékot. A szabály betartatása már az első mérkőzéseken is éreztette hatását, többek között a Middlesbrough és a Wrexham találkozóján. A Middlesbrough 1-0-s vezetésénél a gólszerző Will Lankshear lassan kocogott le a pályáról, miközben a szurkolókat tapsolta. Bár edzője, Kim Hellberg sürgette, a játékos túl sokáig időzött, így a csereként beállni készülő Fin Cartwright nem léphetett pályára azonnal. A korábbi Tottenham-játékos a mérkőzés után értetlenül nyilatkozott: „Nem tudtam!”. A cserejátékosnak a következő játékmegszakításig a pálya mellett kell maradnia, ami azt jelenti, hogy egy csapat akár több percig is emberhátrányban maradhat. Kivételt képeznek a sérülések vagy a biztonsági okokból történő lassabb távozás esetei.

Sérülések és taktikai szünetek

A korábbi 30 másodperces szabályt egypercesre emelték: a pályáról ápolásra szoruló játékosnak mostantól legalább 60 másodpercet kell a vonalon kívül töltenie. Ez a szabály akkor is érvényes, ha a játékos nem kért közvetlen orvosi segítséget, de a játék megállítása miatta történt. A cél ezzel a taktikai időhúzások megakadályozása, hogy a játékosok ne törhessék meg az ellenfél lendületét. A szabály nem alkalmazandó, ha a labda természetes módon kerül ki a játékból, például bedobásnál vagy kirúgásnál. Némi aggodalomra ad okot, hogy az egy perc túl hosszú lehet a valóban sérült játékosok számára, ugyanakkor vannak kivételek: ha a szabálytalanságot elkövető játékos sárga vagy piros lapot kap, az ápolt játékosnak nem minden esetben kell elhagynia a pályát, ami csökkenti a taktikai szabálytalanságok miatti emberhátrány kockázatát.

A kapusok taktikai ápolása

A „kapus taktikai szünet” jelenségét is igyekeznek felszámolni, amelyet az edzők gyakran használnak taktikai utasítások átadására vagy az ellenfél lendületének megtörésére. Ha a kapus ápolást kér, a csapat edzője által kijelölt mezőnyjátékosnak egy percre el kell hagynia a pályát. A döntés meghozatalára 10 másodperc áll rendelkezésre, különben a csapatkapitánynak kell elhagynia a játékteret. Ez a lépés megakadályozza, hogy a csapatok az orvosi stáb pályára küldésével törjék meg az ellenfél lendületét. Más országokban hasonló kísérletek zajlanak, ahol a kapus csapatának kapitánya köteles elhagyni a pályát. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a kapus ellen szabálytalanságot követtek el, vagy vérző sérülést szenvedett.

Újítások a VAR-nál és a tizenhatoson belül

A tizenhatoson belüli kirúgásoknál mostantól egyértelmű a szabály: ha a kapus vagy a védő elrúgja a labdát, a kirúgás megtörténtnek minősül. Ezt követően bármilyen kézzel történő érintés a védő részéről büntetőt, a kapus részéről pedig közvetett szabadrúgást von maga után. A VAR terén is történtek változások: a videóbíró immár vizsgálhatja a második sárga lapot érő szabálytalanságokat, amennyiben azok egyértelmű hibának minősülnek. Emellett kísérleti jelleggel vizsgálhatják a pontrúgások előtti támadó szabálytalanságokat is, ha azok közvetlenül gólhoz, büntetőhöz vagy fegyelmi szankcióhoz vezetnek. A téves személyazonosság eseteiben is beavatkozhat a VAR, például ha a bíró a vétlen csapatot büntette kezezésért. Fontos azonban, hogy a világbajnoksággal ellentétben a VAR nem avatkozik be a téves szögletítéletekbe vagy a szájat eltakaró játékosok fegyelmi ügyeibe.