A BBC beszámolója szerint Dél-Korea elnöke hivatalos tárgyalásokat javasolt északi szomszédjával a két ország között zajló, technikai értelemben még mindig aktív háború lezárása érdekében. Lee Jae Myung egy „többrétegű biztonsági rendszer” kialakítását szorgalmazta, amelynek célja a demilitarizált övezet mentén kialakuló feszültségek elkerülése, emellett késznek mutatkozott a párbeszédre Phenjan nukleáris törekvéseinek korlátozásáról is. Észak-Korea az elmúlt időszakban folyamatosan tesztelte ballisztikus rakétáit, amelyek nukleáris robbanófejek hordozására is alkalmasak, amit Szöul és a közeli Japán is erődemonstrációnak, illetve megfélemlítési kísérletnek tekint.
A befagyott konfliktus és a diplomáciai törekvések
A Koreai-félsziget két állama közötti konfliktus lényegében 1953 óta befagyott állapotban van, miután akkor írták alá a fegyverszüneti megállapodást. Mivel békeszerződést azóta sem kötöttek, a felek technikailag továbbra is háborúban állnak egymással. Az elmúlt évtizedekben számos incidens és feszültség terhelte a demilitarizált övezetet, a felek kölcsönösen provokációkkal vádolják egymást, beleértve a szeméttel és propagandával teli léggömbök átküldését is. Lee Jae Myung, aki tavaly vette át az elnöki tisztséget elődje, Yoon Suk Yeol alkotmányos vádemelést követő távozása után, határozottan törekszik a kapcsolatok javítására Észak-Koreával és annak szövetségesével, Kínával, amelyek a korábbi vezetés alatt jelentősen megromlottak.
„Tegyük félre egymás fenyegetésének szándékát, és kezdjünk tárgyalásokat a régóta húzódó háború lezárásáról, mint közvetlenül érintett felek” – fogalmazott az elnök a felszabadulás napja alkalmából rendezett ünnepségen, amely a félsziget japán uralom alóli felszabadulására emlékezik. Lee reményét fejezte ki, hogy a két nemzet „szemtől szemben ül majd le a békés együttélés és a kölcsönös növekedés érdekében”, hozzátéve, hogy ez a fórum alkalmas lehet az északi nukleáris képességek fejlődésének megállítására irányuló hatékony módszerek megvitatására is.
Észak-Korea reakciója és a nukleáris fenyegetés
Phenjan egyelőre nem reagált az elnöki ajánlatra. Az észak-koreai állami hírügynökség csupán arról számolt be, hogy Kim Dzsongun koszorúzással és díszőrséggel emlékezett meg az ország saját felszabadulási ünnepéről. Észak-Korea korábban már több alkalommal elutasította a tárgyalási kezdeményezéseket, bírálva az Egyesült Államok és Dél-Korea közötti védelmi megállapodásokat, köztük a nukleáris meghajtású tengeralattjárók beszerzését és a közös hadgyakorlatokat. 2024 januárjában Kim Dzsongun bejelentette, hogy a déli országrésszel való egyesülés már nem lehetséges, és az alkotmány módosítását szorgalmazta annak érdekében, hogy az északiakat arról oktassák, Dél-Korea az ország „elsődleges ellensége”.
Az északi vezető korábbi beszédeiben hangsúlyozta, hogy egy esetleges háború esetén a cél a déli területek „elfoglalása”, „visszahódítása” és „beolvasztása” lenne. Észak-Korea 2022-ben nyilvánította magát nukleáris hatalommá, és fogadalmat tett arra, hogy soha nem mond le fegyvereiről, amelyekből becslések szerint több tucattal rendelkezik. Lee Jae Myung korábban úgy nyilatkozott, hogy Phenjan évente 15-20 új robbanófejet állít elő, és támogatná egy olyan megállapodás létrejöttét, amely befagyasztaná ezt a termelést.
Bár Donald Trump az egyetlen nyugati vezető, aki találkozott Kim Dzsongunnal, a jelenlegi helyzetben a feszültségek továbbra is fennállnak, amit az is jelez, hogy Észak-Korea a héten újabb ballisztikus rakétát lőtt a tengerbe – az idei évben már a 11. ilyen jellegű tesztet –, mindössze néhány nappal a tervezett amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlat előtt. Trump, aki azóta más régiókra összpontosított, hogy visszatért a Fehér Házba, tavaly augusztusban azt mondta, reméli, hogy „megfelelő” időben újra találkozhat az északi vezetővel.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
