Kollai István: a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretnék finomítani a magyarságpolitikát

A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkár kedden Kolozsváron.

A helyettes államtitkár a 17. Kolozsvári Magyar Napok keretében vett részt panelbeszélgetésen Magyarország kolozsvári főkonzulátusának udvarán, a főtér23 rendezvényhelyszínen, ahol Grezsa Csaba főkonzul kérdéseire válaszolt. Elmondta, ez a párbeszéd folyamatban van, a Kolozsvári Magyar Napokon is számos erdélyi magyar szervezet képviselőivel találkozik.

Az egymás iránti érdeklődés hiánya

Kollai István úgy értékelte, van egyfajta eltávolodás az erdélyi és a magyarországi magyarság között, ami szerinte az utóbbi évek nagyon különböző élményeinek tulajdonítható. Kifejtette, hogy a magyarságpolitika nem merülhet ki csupán szakpolitikákban és pénzügyi támogatásokban.

A magyarságpolitikának mindenképpen fontos része az, hogy nem csak szakpolitikákat űz, pénzeket oszt el és Excel-táblákban ezeket számolja, hanem valahogy az egymás iránti érdeklődést is táplálja.

Úgy vélte, kicsit elveszett az egymás iránti érdeklődés, és ez mindkét irányba igaz. Bár az utóbbi években a határon túli magyarság témája szimbolikusan erősen jelen volt a közéletben, szerinte valójában egy magyarországi magyarnak nincs tudása arról, hogy a határon túli magyarok milyen problémákkal küzdenek a többségi nemzet kapcsán.

Rámutatott, sem a szlovák, sem a román többségi társadalom nem lépett elő tiszta együttélési ajánlattal a kisebbségek, a magyarság felé. Ezért a magyarországi magyarság érdeklődését is fejleszteni kell. Felelősségüknek tartják, hogy erről strukturáltan, minél jobban tájékoztassák a magyarországi társadalmat is.

Kölcsönös megértés és uniós kontextus

Hangsúlyozta, azt is feladatuknak érzik, hogy a szomszédos országokban élő határon túli magyar közösségeknek is elmagyarázzák, mi történt Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben. A magyar társadalom ugyanis azt tapasztalta meg, hogy kezd lemaradni amiatt, hogy a többi uniós ország részéről elveszett a bizalom Magyarország iránt, és az ország az unió perifériájára került.

Kollai István szerint a magyarországi társadalom nagyon sokat vesztett az elmúlt évek ideológiai szembenállásával, a balliberális, illetve jobboldali-konzervatív váltógazdasággal. Kiemelte, hogy a Tisza-kormány az Európai Unió fősodrában képzeli el Magyarországot, de ez nem jelenti azt, hogy olyan kompromisszumokat kötne, amelyek nem jók az országnak vagy a magyar társadalom érdekeinek. Fontosnak tartja továbbá a közép-európai országokkal való együttműködést is.

Prioritások és a szórvány támogatása

A magyarságpolitika fő prioritásai közé sorolta a humán tőkébe, a jövő generáció fejlesztésébe, a tehetséggondozásba, az iskolák fejlesztésébe való befektetést. Ez a helyi igényeket felmérve, a helyi szervezetekkel partnerségben történne. A kormány a hiányterületekre fókuszálna, és azokra a problémákra keresne megoldást, amire a helyi magyar közösségek a többségi nemzettel nem tudtak.

Ilyen területnek nevezte a szórványkollégiumokat, melyek szerinte nehezebben férnek bele a hivatalos romániai oktatási struktúrába, ezért Magyarországnak tevékenyen részt kell vennie a fenntartásukban. A párbeszéd nem üres szólam, tematikus kerekasztalokkal és felmérésekkel szeretnék feltérképezni az aktuális igényeket.

Passzivitás helyett vitalitás

A másik prioritás, hogy az emberek korrekt módon vehessenek részt a közéletben, meglátása szerint ugyanis az elmúlt években kialakult az a hit, hogy ez csak rossz kompromisszumok megkötésével lehetséges. Magyarországon sok új ember is elkezdett a közélet iránt érdeklődni, ezt a hangulatot szeretnék a határon túli magyar közösségekben is megerősíteni.

Kollai István szerint a határon túli magyar közösségekben megerősödött egyfajta passzivitás, és ha ez megváltozik, akkor a helyi közösségek is vitalizálódnak. Ezt Magyarország azzal segítheti elő, ha minél átláthatóbban működteti a szakpolitikákat, intézményeket, hogy ezek befogadók legyenek és biztosított legyen a véleménypluralizmus. Hogy általuk ne igazodási kényszerek kapcsoljanak be az emberekben, hanem önmegvalósítási reflexek, ambíciók.

Zárásként Emile Durkheim francia szociológus szolidaritás-modelljét idézte, mely szerint a nemzeti szolidaritásban jelen van a mechanikus és az organikus szolidaritás is. A cél, hogy a Kárpát-térségben egy jól működő társadalmi szövetet alkossanak, amely nem kell homogén legyen, lehet heterogén is.

A beszélgetés rávilágított arra, hogy a jövőbeli magyarságpolitika sikere a helyi igények pontos felmérésén és a közösségekkel való folyamatos, érdemi párbeszéden alapul.