A Deutsche Welle beszámolója szerint Masoud Pezeshkian iráni elnök pénteken úgy nyilatkozott, hogy elérkezett az ideje az Egyesült Államokkal folytatott háború lezárásának. Az elnök egy orvosi konferencián elhangzott beszéde egy olyan időszakban látott napvilágot, amikor Teherán és Washington részéről is ellentmondásos üzenetek érkeznek a konfliktus jövőjét illetően. A júniusban kötött részleges fegyverszünet állapota bizonytalan, mivel az hétfőn lejárt anélkül, hogy bármilyen előrelépés vagy megállapodás született volna a meghosszabbításáról. A feszültséget tovább fokozza, hogy Teherán továbbra is szigorúan korlátozza a hajózást a Hormuzi-szorosban, az Egyesült Államok pedig válaszul blokád alá vonta az iráni kikötőket.
Pezeshkian hangsúlyozta, hogy a háborút előbb-utóbb be kell fejezni. „Jobb ma lezárni, amíg erő és méltóság pozíciójában vagyunk” – fogalmazott az elnök. Szerinte a világ elismeri Irán győzelmét, és tisztában van azzal, hogy Amerika megsértette a nemzetközi szabályokat, amikor iskolákat, kórházakat és kritikus infrastruktúrát támadott. Az elnök elutasította azokat a vádakat, miszerint a júniusban aláírt 15 pontos egyetértési nyilatkozat Irán vereségét jelentené, mondván, abban egyetlen olyan záradék sincs, amely kapitulációra utalna. Kiemelte, hogy a kötelezettségek nagy része az Egyesült Államokat terheli, míg Irán csupán a háború előtti állapotok visszaállítását vállalta, például a kereskedelmi tranzit biztosítását és a nukleáris fegyverek fejlesztésének elvetését.
A politikai vezetés részéről elhangzottak ellenére a katonai vezetés továbbra is keményvonalas álláspontot képvisel. Ali Abdollahi vezérőrnagy, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke pénteken figyelmeztetett, hogy az ország felkészült a szárazföldi, tengeri és légi válaszcsapásokra. „Az iráni fegyveres erők az ellenség új fenyegetéseire zúzó, büntető és pusztító válaszokkal fognak felelni” – jelentette ki a katonai vezető, utalva arra, hogy Irán nem hagyja magát gazdaságilag tovább szigetelni.
Donald Trump amerikai elnök a héten ismét éles hangot ütött meg Iránnal szemben. A közösségi médiában közzétett üzenetében „a valaha volt legpusztítóbb gazdasági műveletet” helyezte kilátásba, amelyet „gazdasági D-napként” emlegetett. Bár a konkrét lépések részletei nem ismertek, a cél az, hogy elvágják Irán kereskedelmi partnereit minden olyan forrástól, amely „életmentő támogatást” nyújthatna az országnak. Scott Bessent pénzügyminiszter egy CNBC-interjúban megerősítette, hogy a történelem legnagyobb koordinált gazdasági elszigetelésére készülnek, amely szerinte a rezsim összeomlásához vezethet, és feleslegessé tenné a nagyszabású katonai műveleteket.
A szakértők szerint azonban kérdéses, mennyire hatékonyak az újabb szankciók egy olyan országgal szemben, amely már fél évszázada él hasonló korlátozások alatt, és szinte semmilyen közvetlen üzleti kapcsolatban nem áll az Egyesült Államokkal. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a nagyhatalmak közötti gazdasági játszmákban kulcsszerepet játszó Kína álláspontja egyelőre nem tisztázott, a washingtoni kormányzat pedig nem kívánta kommentálni, hogy Pekinget bevonják-e a szankciós körbe.
Mohammad Qalibaf házelnök és vezető tárgyaló Irakban tett látogatása során a tárgyalások intenzívebbé tételét szorgalmazta. Qalibaf szerint Washington már felismerte, hogy nem tud győzedelmeskedni egy közvetlen katonai konfrontációban, ezért a hangsúlyt az igazságtalan szankciók kezelésére és azok leküzdésére kell helyezni. A politikai vezetés ezen kettős stratégiája – a diplomáciai nyitottság és a katonai elszántság hangoztatása – továbbra is meghatározza a régió bizonytalan jövőjét.
Pezeshkian elnök az orvosi konferencián tartott beszédében külön kitért arra is, hogy „semmilyen körülmények között nem hajolnak meg a megfélemlítés előtt”, és ha szükséges, Irán az utolsó leheletéig ellenáll. Ez a retorika jól mutatja a teheráni vezetés belső megosztottságát, ahol a diplomáciai megoldások keresése és a katonai fenyegetések gyakran ugyanazon a napon, vagy akár ugyanabban az üzenetben is megjelennek.
A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli a feszültség esetleges eszkalációját, különösen a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság miatt, amely a globális olajellátás szempontjából kritikus fontosságú. Bár az Egyesült Államok gazdasági nyomást gyakorol, a korábbi évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy Irán képes alkalmazkodni a szankciókhoz, ami megkérdőjelezi a washingtoni stratégia hosszú távú sikerességét.
A diplomáciai csatornák nyitva tartása, vagy éppen azok teljes lezárása továbbra is a két ország közötti tárgyalások központi kérdése marad. A júniusi 15 pontos egyetértési nyilatkozat kudarca után a felek közötti bizalom minimálisra csökkent, és a jelenlegi retorika alapján nem várható gyors áttörés a konfliktus rendezésében.
Összességében a helyzet továbbra is rendkívül ingatag. Míg az iráni elnök a tárgyalások mellett érvel, a katonai vezetők és az amerikai kormányzat egyaránt a keményebb fellépést helyezi előtérbe, ami tovább növeli a közvetlen konfrontáció kockázatát a térségben.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
