Az Reuters beszámolója szerint Irán pénteken közölte, hogy „pusztító” választ ad az Egyesült Államok által kilátásba helyezett újabb fenyegetésekre, miután Washington ígéretet tett a történelem legszigorúbb pénzügyi szankcióinak bevezetésére az iráni vezetés megdöntése érdekében. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter jelezte, hogy hétfőn ismerteti a tervezett intézkedések részleteit, miután Donald Trump elnök gazdasági következményekkel fenyegetett meg minden olyan országot, amely bármilyen módon támogatást nyújt Iránnak.
Katonai felkészültség és a konfliktus eszkalációja
Ali Abdollahi vezérkari főnök, az iráni fegyveres erők vezetője kijelentette, hogy az Iszlám Köztársaság reakciója átfogó és határozott lesz. Az iráni média idézte a tábornok szavait, aki hangsúlyozta: „A szárazföldi, tengeri, légi, légvédelmi és kibertéri felkészültséggel az iráni fegyveres erők az ellenség új fenyegetéseire zúzó, büntető és pusztító válaszokkal fognak felelni.” Az iráni vezetők és Donald Trump egyaránt győzelmi és fenyegető nyilatkozatokat tesznek, miközben a közel hat hónapja tartó konfliktusban egyik fél sem tudott döntő fölényre szert tenni. A háború, amelyben már több ezer ember vesztette életét, más öböl menti országokat is bevont a harcokba, és jelentősen felhajtotta a globális üzemanyagárakat.
Gazdasági nehézségek és politikai kihívások
Bár az amerikai támadások súlyosan meggyengítették Irán gazdaságát és hagyományos haderejét, Teherán továbbra is rendelkezik olyan rakéta- és drónkapacitással, amellyel képes akadályozni az olajszállító hajók forgalmát a Hormuzi-szorosban, valamint támadni regionális riválisait. Donald Trump ugyanakkor még nem érte el a háború kezdetén kitűzött céljait, mint például az iráni nukleáris program felszámolását vagy a teokratikus vezetés megdöntésének feltételeit. A konfliktus miatt megemelkedett gázárak komoly terhet jelentenek az amerikai elnök számára, akinek népszerűsége a héten mért adatok szerint hivatali idejének legalacsonyabb pontjára esett vissza.
Mohammad Baqer Qalibaf, az iráni parlament elnöke, aki az Egyesült Államokkal folytatott közvetített tárgyalások főtárgyalója, úgy véli, Washington arra a következtetésre jutott, hogy nem tud győzni a közvetlen katonai konfrontációban. „Terveket kell készítenünk az igazságtalan szankciók kezelésére, hogy le tudjuk győzni azokat” – mondta a szomszédos Irakban. Ugyanakkor Qalibaf elismerte az iráni gazdaságra nehezedő nyomást. „Nem számít, mennyi katonai erőnk van, nem éljük túl, ha az emberek éheznek, és nincs pénzügyi forgalmunk, gazdasági növekedésünk és nemzeti termelésünk” – fogalmazott az IRNA hírügynökség jelentése szerint.
Nemzetközi hatások és az olajpiac
A szankciók hírére a nemzetközi és az amerikai nyersolaj határidős jegyzései pénteken emelkedtek, mivel a befektetők a kínálat szűkülésére számítanak a következő hetekben. Scott Bessent pénzügyminiszter a CNBC-nek nyilatkozva kijelentette: „Össze fogjuk omlasztani ezt a rezsimet.” Irán az 1979-es iszlám forradalom óta közel 50 éve küzd folyamatos gazdasági szankciókkal, lakossága pedig magas inflációtól, a valuta gyengülésétől és energiahiánytól szenved, miközben az infrastruktúra is súlyos károkat szenvedett.
A szigorúbb szankciók nemzetközi szinten is szélesebb körű következményekkel járhatnak. Bessent szerint Kína energiaellátásának felét az öböl menti régióból szerzi be, így logikus lenne, ha csatlakoznának a programhoz. Kína a 2025-ös Kpler-adatok szerint az iráni olajszállítmányok több mint 80%-át vásárolja fel, de a Pekinggel szembeni további amerikai gazdasági hadviselés megtorlást kockáztat, különösen mivel Kína korábban már enyhített a kritikus ritkaföldfémek exportjára vonatkozó korlátozásokon. A kínai nagykövetség Washingtonban közölte, hogy „a szankciók és a nyomás nem segítik a probléma megoldását”, és diplomáciai megoldást sürgetett.
Hajózási biztonság és a szövetségesek szerepe
További kockázatok is fennállnak, különösen az Egyesült Államok öböl menti szövetségesei számára, akiknek energiaipari létesítményei és az ivóvízellátásukhoz elengedhetetlen sótalanító üzemei már korábban is iráni támadások célpontjai voltak. Az Egyesült Államok és Irán kétszer is bejelentett tűzszüneti megállapodást, áprilisban és júniusban, amelyek célja a Hormuzi-szoroson keresztüli szabad hajózás helyreállítása volt. A szoroson keresztül február előtt a globális olajkereskedelem mintegy ötöde haladt át. Irán és Omán külön tárgyalásokat folytat a hajózás újraindításáról, de az Egyesült Államok ellenzi azokat a megállapodásokat, amelyek díjat rónának ki a hajókra.
A NATO legfőbb parancsnoka, Alexus Grynkewich amerikai légierő-tábornok szerdán videokonferenciát hívott össze a szövetségesek védelmi vezetőivel, hogy megvitassák a Hormuzi-szorosban a hajózási szabadság támogatásának módjait. A szóvivő pénteken hangsúlyozta, hogy ez nem NATO-misszió, de a szövetség képességei miatt „logikus, hogy a NATO ilyen módon segítse a hajózás biztonságát”.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
