Jelentős mértékben emelkedett a mesterséges intelligencia alkalmazása a kínai iparban. A legfrissebb adatok szerint az ipari vállalatok 47,5 százaléka használ már MI-modelleket vagy MI-ügynököket, ami hatalmas ugrás a 2024-ben mért 9,6 százalékos arányhoz képest.
Az MI gyors térnyerése alapjaiban alakítja át a kínai munkaerőpiacot, miközben a foglalkoztatási helyzet különösen a fiatalok körében jelent komoly kihívást. Bár a városi munkanélküliségi ráta 5 százalék körül mozog, a 16-24 éves, oktatásban nem részt vevő fiatalok körében ez az arány mintegy háromszor magasabb.
A technológia hatása a munkakörökre
A szakértői megfigyelések szerint a technológia hatása rendkívül szerteágazó. A folyamatokról az alábbiakat emelték ki:
A technológia alkalmazása különösen a szoftverfejlesztésben, a fordításban és a tartalomgyártásban terjed gyorsan, miközben az automatizáció egyre több fizikai munkakört is érint.
A generatív MI hatása a szórakoztatóiparban is tetten érhető: a kínai sajtóbeszámolók szerint az élő szereplős, mobiltelefonokra készített rövid- és vertikális sorozatok száma az idei első negyedévben mintegy 75 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Robotizáció és kormányzati ösztönzés
A fizikai automatizáció terén is látványos a fejlődés. Humanoid robotokat már csomagválogatásra, forgalomirányításra és kávékészítésre is alkalmaznak, miközben az ételkiszállító robotok terjedése hosszabb távon a futárok munkájára is hatással lehet. A technológia fejlődésével egyes, korábban speciális képzettséget igénylő feladatok is egyre könnyebben automatizálhatók.
A kínai kormány az „MI Plusz” kezdeményezés és a 2030-ig tartó ötéves terv keretében ösztönzi a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazását. A cél a termelékenység növelése és az ország technológiai versenyképességének erősítése.
Gazdasági és demográfiai összefüggések
Az MI térnyerése a termelékenység növekedése mellett munkahelyek megszűnésével is járhat, ami tovább nehezítheti a foglalkoztatás bővülését. A munkahelyekkel kapcsolatos bizonytalanság a fogyasztást is visszafoghatja, miközben a gazdaságot az ingatlanpiac elhúzódó visszaesése is terheli.
Hosszabb távon ugyanakkor az automatizáció enyhítheti a népesség öregedéséből és csökkenéséből fakadó munkaerőhiányt. A demográfiai kihívások súlyosságát jól jelzi, hogy az előrejelzések szerint 2050-re Kínában kevesebb mint két munkaképes korú felnőtt jut majd egy nyugdíjasra.
A szakértők szerint az automatizáció folyamata részben ellensúlyozhatja a munkaképes korú népesség csökkenésének negatív hatásait a kínai gazdaságban.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
