Az Egyesült Államok újabb gazdasági intézkedések sorozatát készíti elő, amelyek kifejezetten Iránt és az országgal üzletelő partnereket célozzák a hat hónapja húzódó, Deutsche Welle által is elemzett közel-keleti konfliktus közepette. Scott Bessent pénzügyminiszter hétfőn, 18:00 GMT-kor tartandó sajtótájékoztatóján ismerteti a részleteket, miközben a már évtizedek óta nemzetközi szankciók alatt élő Irán azonnal megtorlást ígért a lépésekre válaszul.
Bessent a közösségi médiában úgy jellemezte a csomagot, mint „a valaha volt legnagyobb pénzügyi offenzíva, amelyet egy ellenféllel szemben mozgósítottak”. A miniszter hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök már szinte teljesen felszámolta Irán katonai kapacitásait, megsemmisítette a hadiipari gyárak csaknem 100%-át, és lényegében eltemette az ország nukleáris programját. „Most lépünk be a végjátékba” – tette hozzá a tárcavezető.
A múlt héten Trump egy úgynevezett „gazdasági D-napot” hirdetett meg Teherán számára, figyelmeztetve, hogy a szigorúbb korlátozások azokat az országokat is sújtják majd, amelyek továbbra is üzleti kapcsolatokat tartanak fenn az iráni vezetéssel. Bessent kijelentette: „Célunk, hogy elvágjunk minden olyan gazdasági mentőövet, amely fenntartja a zsarnoki rezsimet, amíg Teherán egyedül nem marad.”
Az Egyesült Arab Emírségek, amely Irán egyik legfontosabb kereskedelmi partnere és importforrása, már a múlt héten bejelentette, hogy felfüggeszti az összes kereskedelmi tevékenységét az országgal. Egyelőre nem tisztázott, hogy az amerikai intézkedések érintik-e Kínát, Oroszországot vagy Indiát. Kína külügyminisztériuma közölte, hogy szorosan figyelemmel kísérik az eseményeket, és megteszik a szükséges lépéseket jogaik védelme érdekében, hozzátéve, hogy a szankciók és a nyomásgyakorlás nem segítik a problémák megoldását.
Irán biztonsági vezetője, Mohsen Rezaei figyelmeztetett, hogy Teherán minden olyan ország támogatását, amely csatlakozik az amerikai intézkedésekhez, „háborús cselekménynek” tekinti. Rezaei szerint Irán „szeizmikus mértékű megtorlással” válaszolna, amely a Perzsa-öböl olajszállítási útvonalait érintené. „Ha a gazdasági háború folytatódik, egyetlen csepp olaj sem kerül exportra, sem a Hormuzi-szoroson keresztül, sem máshonnan a Perzsa-öbölből” – jelentette ki.
A konfliktus február 28-án kezdődött, amikor Izrael és az Egyesült Államok csapást mért Iránra, megölve Ali Khamenei ajatollahot. Teherán válaszul az energiaipari infrastruktúrát és az öböl menti amerikai bázisokat támadta. Bár a közvetlen bombázások leálltak, a tárgyalások holtpontra jutottak, különösen a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés kérdésében. Irán gyakorlatilag lezárta a vízi utat, míg az Egyesült Államok blokád alatt tartja az iráni kikötőket.
A júniusban aláírt egyetértési megállapodás értelmében 60 napjuk lett volna a feleknek a háború lezárására és az iráni nukleáris programról szóló megállapodásra, ám ez a határidő a múlt héten eredménytelenül telt el. A diplomáciai erőfeszítések azonban folytatódnak: Pakisztán hadseregparancsnoka a tervek szerint hétfőn utazik Iránba, kedden pedig Omán külügyminisztere találkozik iráni kollégájával, hogy folytassák a tárgyalásokat a Hormuzi-szoros körüli feszültségek enyhítése érdekében.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
