Környezetvédelem, egészségügy és technológia: átalakítják a magyar innovációs stratégiát

Magyarország tudományos és innovációs stratégiáját a nagy társadalmi és gazdasági kihívásokra, különösen a környezetvédelemre, az egészségügyre és a technológiára fókuszálva alakítják át. A tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén jelentette be a tervezett változtatásokat.rnrnHorváth Péter államtitkár ismertette, hogy 2031-re egy 11 intézetből álló, kétezer kutatót foglalkoztató, alkalmazott kutatásokra szakosodott hálózat létrehozását tervezik. A folyamat első lépéseként a víztudományi és egy mesterségesintelligencia-kutatóintézet felállítását készítik elő.rn

Kutatási pozíciók és célkitűzések

rnA stratégia kidolgozásakor mintegy tízezer kutató és több ezer innovátor véleményét gyűjtötték össze. A cél az, hogy Magyarország javítsa jelenlegi, európai összevetésben kedvezőtlen tudományos és innovációs pozícióját. Az államtitkár emlékeztetett: Magyarország számos statisztikában a 20-22. hely körül áll az Európai Unión belül, a reális célkitűzés pedig a 15. hely elérése.rnrnHangsúlyozta, hogy nem önmagában a rangsor javítása a cél, hanem egy olyan stratégia kialakítása, amely a nagy társadalmi kihívások mentén szervezi a kutatást és az innovációt. A teljesítmény javításához a kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat a GDP 1,38 százalékáról a ciklus végére 2, majd nyolc éven belül 3 százalékra kell emelni.rn

Oktatás és tehetséggondozás

rnAz elemzések alapján a legnagyobb problémák egyike az oktatásban, ezen belül a tehetséggondozás és az innovációs oktatás területén mutatkozik. Ezért már a középiskolában megkezdenék az innováció oktatását.rn

egy kezdetben tízezer diákkal induló programot terveznek, amely később a Nemzeti Alaptanterv részévé válna. Az innovációs képzést a felsőoktatásban és a doktori képzésben is erősítenék. A meglévő programokat továbbfejlesztenék és szélesítenék, többek között a humán- és bölcsészettudományok felé is.

rn

Piaci hasznosítás és finanszírozás

rnA stratégia másik fontos eleme az ötletek piaci hasznosításának javítása. Magyarország egyik legnagyobb gyengesége, hogy a kutatási eredményekből nehezen lesznek startupok, majd növekedésre képes vállalkozások. A kormány ezért egyszerűsítené a cégalapítást és támogatná a hazai innovatív vállalkozások piacra lépését.rnrnA Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap forrásait a következő három évben mintegy 40 milliárd forintos lépésekben, 2029-re 225 milliárd forintra emelnék a jelenlegi valamivel több mint 100 milliárd forintról. A tehetséggondozásra szánt keretet 2029 végére 20 milliárd forintra növelnék, a kiválósági kutatások finanszírozását pedig megdupláznák.rnrnA Nemzeti Kutatási Kiválósági Programot (NKKP) a teljes kutatói életpályára kiterjesztenék. Az államtitkár kiemelte:rn

A misszióvezérelt pályázatokra 60 milliárd forintos keretet biztosítanának, a korai innovációban pedig növelnék a magántőke bevonását. Tervezik a több évre átnyúló támogatások bevezetését is az éves elszámolási ciklusok felülvizsgálatával.

rn

Intézményi átalakítások és nemzetközi kapcsolatok

rnA HUN-REN átalakítását szintén a stratégia egyik fontos feladatának nevezte. A humán- és bölcsészettudományok kutatóhálózattól való korábbi leválasztása, valamint a hálózat vezetési struktúrája és a kutatói közösség közötti kommunikáció problémái miatt beavatkozásra van szükség. A három nagy tudományterületet MTA Kutatóhálózat néven visszaintegrálnák a Magyar Tudományos Akadémia alá.rnrnAz államtitkár beszámolt a nemzetközi integrációról is:rn

Beszámolt arról is, hogy Magyarország Horizont programba történő visszaintegrálásáról már egyeztettek az Európai Unió vezetőivel, október 31-étől reményei szerint a magyar egyetemek is részt tudnak venni a programban. Jelezte, hogy novemberben az Európai Kutatási Tanács vezetése kétnapos látogatást tesz Magyarországon.

rnA GINOP Plusz forrásaiból 210 milliárd forintos tudományos és innovációs csomagot terveznek az alkalmazott kutatás, az innováció és az infrastruktúrafejlesztés pillérei mentén. Ebből a misszióvezérelt projektekre és az egyetemi, valamint HUN-REN beruházásokra egyaránt 50-50 milliárd forintot fordítanának.rnrnA Nemzeti Innovációs Ügynökséget Nemzeti Innovációs és Technológiai Ügynökséggé alakítanák át. Végezetül egy új mesterségesintelligencia-programot is ismertetett, amelynek keretében 100 mesterségesintelligenciával foglalkozó kutatót és professzort hívnának Magyarországra.rn

rnA kormányzati tervek szerint a 2031-re kiépülő, 11 intézetből álló hálózat finanszírozása állami támogatásra, pályázati forrásokra és ipari megrendelésekre épül majd.rnrn