A fertőzésekkel szembeni védekezés hatékonysága nem csupán az immunrendszer támadóképességén múlik, hanem azon is, mennyire pontosan képes azonosítani a szervezetbe jutó kórokozókat. A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) nemzetközi együttműködésben készült friss tanulmánya rámutat, hogy ebben a folyamatban a genetikai adottságok meghatározó szerepet játszanak.
A fertőzésekkel szembeni védekezés nem ott kezdődik, hogy az immunrendszer megtámadja a kórokozót, hanem ott, hogy felismeri, mivel áll szemben. Azonban nem minden ember immunrendszere látja ugyanúgy a kórokozókat. A HUN-REN SZBK Lendület Rendszerimmunológiai Kutatócsoportja számos nemzetközi partnerrel együtt azt vizsgálta, miként befolyásolja a fertőzések elleni védekezést, hogy immunrendszerünk milyen sokféle kórokozódarabkát képes bemutatni saját sejtjeinek.
Az egyéni reakciók különbségei
A kutatásról beszámoló közlemény szerint az egyéni különbségek hátterében az áll, hogy a szervezet eltérő módon reagál ugyanarra a vírusra vagy baktériumra.
Ugyanazzal a vírussal vagy baktériummal találkozunk, mégsem ugyanúgy betegszünk meg. Van, aki szinte észrevétlenül átvészel egy fertőzést, másnál ugyanaz a kórokozó súlyosabb tüneteket okoz
Az emberi szervezet fertőzésekre adott reakcióinak különbözőségét az életkor, az egészségi állapot mellett a korábbi fertőzések és oltások története, valamint az is befolyásolja, hogy az immunrendszer milyen gyorsan és pontosan ismeri fel a betolakodót. A szegedi kutatás ez utóbbi tényező vizsgálatára irányult, középpontjában a HLA-II molekulák álltak.
A HLA-II molekulák szerepe
Ezek az immunrendszer bemutatófelületei: apró fehérjedarabokat, peptideket mutatnak meg az immunsejteknek, ami elengedhetetlen a célzott ellenanyagválasz beindításához. A HLA-molekulák rendkívüli genetikai változatossága miatt az egyének eltérő variánsokkal rendelkeznek. A szakértők HLA-II promiszkuitásnak, vagyis peptidkötési sokféleségnek nevezik azt a jelenséget, hogy egyes molekulák sokféle peptidet képesek kezelni, míg mások szelektívebbek.
A kérdés az volt, hogy a szélesebb peptidkötő repertoár jobb kórokozó-felismeréssel, erősebb antitestválasszal és végső soron alacsonyabb fertőzési kockázattal jár-e együtt. A kutatók vizsgálatuk során először feltérképezték, hogy a különböző HLA-II molekulák milyen sokféle kórokozódarabkát tudnak bemutatni. Ezután körülbelül 1,5 ezer ember antitestválaszát, majd több százezer ember genetikai és egészségügyi adatait elemezték.
Eredmények és betegségtípusok
Az eredmények szerint azoknál, akiknek a HLA-II molekulái többféle peptidet tudnak bemutatni, gyakrabban jelent meg kórokozók elleni antitestválasz. Ez főként a betegséget okozó mikrobák esetében volt igaz, ami arra utal, hogy a szélesebb bemutatási képesség célzottabb fertőzés elleni védekezést segíthet. Az összefüggés több betegségtípusnál is látszott, például HPV-hez köthető betegségeknél, vírusos bőrszemölcsöknél, övsömörnél, bőr- és lágyrészfertőzéseknél, alsó légúti fertőzéseknél és gombás fertőzéseknél. A legerősebb kapcsolatot a HPV-hez kapcsolódó genitális szemölcsöknél találták.
A kutatás szerint ugyanakkor a szélesebb HLA-II repertoár nem minden helyzetben előnyös. Ritkább vagy szokatlanabb kórokozóknál a célzottabb felismerés számíthat. A HIV esetében például az alacsonyabb HLA-II peptidkötési sokféleség mellett találtak kedvezőbb mintázatot.
Életkori sajátosságok és vakcinák
A széles bemutatási képesség nemcsak a fertőzésekre való hajlamot befolyásolhatja. A kutatók az influenzaoltásra adott választ is elemezték. A magasabb HLA-II peptidkötési sokféleség a 60-79 éves korcsoportban erősebb antitestválasszal járt együtt. A fiatalabbaknál és a 80 év felettieknél ez az összefüggés nem volt ilyen egyértelmű. Ez arra utalhat, hogy van egy életkori ablak, amikor a szélesebb HLA-II bemutatás különösen jól támogatja a vakcinaválaszt.
Manczinger Máté, a tanulmány utolsó szerzője és a kutatócsoport vezetője szerint a tanulmány legfontosabb üzenete, hogy a fertőzésekre való fogékonyságot nemcsak maga a kórokozó határozza meg. Az is számít, hogyan tudja az immunrendszerünk felismerni a kórokozó darabjait. A HLA-II molekulák genetikailag kódolt peptidkötési sokfélesége ezért új szempont lehet annak megértésében, miért reagálnak különböző emberek eltérően ugyanarra a fertőzésre vagy oltásra.
A felismerés hosszabb távon gyakorlati jelentőségű is lehet. A HLA-II peptidkötési sokfélesége biomarkerként segíthet megérteni, kik lehetnek fogékonyabbak bizonyos fertőzésekre, vagy kik adhatnak gyengébb választ egyes vakcinákra.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
