Történelmi feljegyzések tanúskodnak arról, hogy ötszáz évvel ezelőtt, a mohácsi csata idején kifejezetten csapadékos volt az időjárás, ami alapvetően meghatározta a korabeli eseményeket.
A meteorológiai mérések Magyarországon csak 1870-ig nyúlnak vissza, így a mohácsi csatát megelőző időszak időjárási viszonyaira kizárólag a korabeli feljegyzésekből lehet következtetni. Ebben nyújt segítséget Réthly Antal négykötetes műve, az Időjárási események és elemi csapások Magyarországon.
A kutatómunka jelentősége
A Magyar Meteorológiai Társaság alapításában is közreműködő Réthly Antal több mint hét évtizedes gyűjtőmunkája során elemezte az időjárási eseményeket és azok társadalmi, gazdasági következményeit. A mű első kötete a kezdetektől 1700-ig terjedő időszakot öleli fel, amelyet az MTA Könyvtár és Információs Központ digitalizált.
A Magyar Meteorológiai Társaság alapításában is közreműködő Réthly Antal több mint hét évtizedes gyűjtőmunkája és az információk kritikai elemzése alapján foglalta egybe az időjárási események feljegyzését és az elemi csapások felsorolását, miközben mindezek társadalmi, gazdasági következményeire is igyekezett adatokat találni.
A szerző szerint a sár és az úttalan utak valóságos elemi csapásnak számítottak, mivel az utak sokszor teljesen járhatatlanná váltak. Ezt a török naplóírók is megörökítették, akik feljegyezték, hogy a nagy esőzések miatt keletkezett sár mennyire lassította a hadsereg mozgását.
Nehézkes előrenyomulás
A török sereg augusztus 14-17-e között kelt át a Dráván, de a folytonos esőzések miatt megrongálódott utakon csak augusztus 26-án értek Baranyavárra. A 25-30 kilométeres távolság megtétele tíz napig tartott. A feljegyzések szerint augusztus 22-én, 23-án és 24-én is jelentős mennyiségű eső esett a Dráva mentén.
Istvánffy Miklós Magyarország története című műve alapján Réthly Antal rögzítette, hogy a csata napján, augusztus 29-én a Duna kiáradása és a csata utáni jeges zápor is nehezítette a körülményeket. Horváth Mihály Kisebb történelmi munkái pedig arról számolnak be, hogy a sűrűn ömlő zápor a menekülésben sokaknak segített, ugyanakkor II. Lajos király tragédiájához is hozzájárult.
Mohácson a sűrűn ömlő záporral beállott éj sok magyarnak nyújtott alkalmat a szabadulásra, de midőn II. Lajos király a záportól megáradt mocsáros Csele-patakon átugratni akarna, fáradt lova a meredek túlpartra felkapni nem bírt, hanyatt esett és a királyt eltemette.
Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatában a törökök döntő vereséget mértek a magyar seregre. A tragikus kimenetelű ütközet után II. Lajos király is életét vesztette, az ország pedig három részre szakadt, ami egy 150 éves török hódoltsági időszak kezdetét jelentette.
A történelmi források egybehangzóan igazolják, hogy az időjárási körülmények és a rendkívüli csapadék jelentős szerepet játszottak a mohácsi csata eseményeinek alakulásában.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
