Az The Guardian beszámolója szerint Kanadában egyre szélesebb körben terjed az amerikai termékek és szolgáltatások bojkottja, miután a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok drasztikusan megromlottak. A jelenség, amely tavaly kezdődött, mára a mindennapi élet részévé vált sokak számára, akik a Donald Trump által bevezetett vámok és a fenyegető retorika miatt döntöttek a tudatos vásárlói magatartás mellett. A kanadaiak körében tapasztalható elégedetlenség nem csupán egyéni döntések sorozata, hanem egyfajta nemzeti mozgalommá formálódott, amely a szuverenitás védelmét és a gazdasági függetlenséget tűzte zászlajára.
William McDonald, egy 38 éves ontariói dízelmechanikus szerint a kanadai termékek választása ma már alapvető prioritás, még akkor is, ha ez magasabb heti kiadásokat jelent. A férfi elmondta, hogy a februári vámok bevezetése óta tudatosan kerüli az amerikai árukat, ami éves szinten mintegy 1000 kanadai dollár (kb. 270 000 forint) többletköltséget jelent számára a sörfogyasztás terén, míg a heti élelmiszerköltségei 50 kanadai dollárral (kb. 13 500 forint) emelkedtek. McDonald úgy véli, Donald Trump viselkedése egy iskolai zaklatóéhoz hasonlítható, aki dühöng, ha nem kapja meg a várt behódoló reakciót.
A helyzetet tovább élezte, hogy a héten az Egyesült Államok 50 százalékos vámot vetett ki 20 milliárd dollár (kb. 7,5 billió forint) értékű kanadai árura. Válaszul Mark Carney kanadai miniszterelnök ígéretet tett a hasonló mértékű ellenlépésekre, miután a két ország közötti kereskedelmi tárgyalások összeomlottak. A feszültséget tovább fokozta, hogy az amerikai elnök elrendelte az Ontario-tó átnevezését Lake Americára, ami csak olaj volt a tűzre a kanadai közvéleményben.
Több mint 3500 kanadai osztotta meg tapasztalatait egy online felhívás keretében, részletezve, hogyan alakították át életüket az amerikai adminisztráció politikai és gazdasági álláspontjára reagálva. A válaszadók körében mély harag és szomorúság keveredik a határozottsággal, sokan úgy tekintenek erre az új életmódra, mint egy elkerülhetetlen, de szükséges lépésre a nemzeti önbecsülés megőrzése érdekében.
A felmérések szerint a kanadaiak jelentős része már aktívan ellenőrzi a termékek származási helyét. Az Angus Reid júliusi kutatása alapján a vásárlók 40 százaléka tudatosan kerüli az amerikai eredetű árukat. A mozgalomhoz olyan szlogenek társulnak, mint az „Elbows Up!”, ami a jégkorongból ismert kemény védekezésre utal. A résztvevők nemcsak élelmiszereket, hanem technológiai eszközöket, streaming szolgáltatásokat, sőt még amerikai légitársaságokat is bojkottálnak.
Denise, egy winnipegi lakos szerint a kanadaiak körében tapasztalható ellenszenv mélyen gyökerezik, és a politikai spektrum minden oldalán jelen van. „Nem repülünk amerikai légitársaságokkal, helyi tulajdonú szállodákban szállunk meg, és még az amerikai repülőtéri átszállást is kerüljük” – tette hozzá. Bár a címkék és származási helyek ellenőrzése kényelmetlen és gyakran drágább, sokak szerint ez az egyetlen eszközük az értékeik védelmére.
Elizabeth Lorenz, egy 68 éves nyugdíjas tanár Nanaimóból, a receptjeit is megváltoztatja, ha az eredeti hozzávalók amerikaiak lennének. „Ha az Egyesült Államokban készült, nem veszem meg” – mondta. Mivel a boltokban egyre több a mexikói, chilei vagy dél-afrikai termék, a fogyasztók könnyebben találnak alternatívákat. Lorenz még édesburgonyát is ültetett a kertjébe, mivel csak amerikai termesztésű változatot talált a piacon.
Jane, egy 54 éves tanár úgy véli, a két ország közötti kapcsolat véglegesen megsérült. Ő már több mint egy éve nem utazik az Egyesült Államokba, és a korábban megszokott detroiti koncertlátogatások helyett négyórás utazást vállal Torontóba. A technológiai váltás is fontos része a bojkottnak: sokan eladták Apple eszközeiket, és európai vagy kanadai alternatívákra váltottak, beleértve a térképszolgáltatásokat és a közösségi média platformokat is.
Jane elmondása szerint a kezdeti nehézségek után ma már alkalmazások és online fórumok segítik a kanadai alternatívák megtalálását. Olyan márkákat cserélt le, mint a Heinz vagy a Kraft, és a vásárlás során már rutinszerűen ellenőrzi a termékeken elhelyezett származási matricákat.
James Buchan, egy halifaxi informatikus szerint a technológiai eszközök cseréje volt a legegyszerűbb lépés. „Eladtam az összes Apple termékemet, és nem hiányzik az iPhone vagy a Mac” – mondta. Hasonlóan vélekedik Kurt, egy calgaryi nyugdíjas mérnök, akinek whisky-kóstoló csoportja korábban évi 10 000 dollár (kb. 3,7 millió forint) értékben vásárolt amerikai italokat, de ezt az összeget mára nullára csökkentették. Meglepődve tapasztalták, hogy a helyi kanadai kínálat minősége és választéka vetekszik az amerikaiéval.
Kurt ugyanakkor rámutatott a bojkott összetettségére is: néha fájdalmas olyan terméket vásárolni, amely ugyan Kanadában készült, de a bevétele amerikai anyavállalathoz vándorol. Ennek ellenére a családja már nem fogyaszt kaliforniai borokat, és több mint másfél éve nem jártak az Egyesült Államokban.
Sokan úgy érzik, a bizalom végérvényesen megrendült. Sarika, egy vancouveri akadémikus szerint még egy esetleges kormányváltás esetén sem térne vissza az amerikai termékek vásárlásához, mivel az Egyesült Államokat megbízhatatlannak tartja. Ez a vélemény tükrözi azt a szélesebb körű kiábrándultságot, amely a határ menti régiókban élőket is sújtja.
Vikram, egy torontói pénzügyi szakember, aki szintén bojkottálja az amerikai szolgáltatásokat, köztük az Amazon platformját, úgy véli, a kanadaiak kényszerűségből léptek erre az útra. „Nem tudunk visszatérni a korábbi viszonyhoz, mert a dolgok megváltoztak. Saját védelmünk érdekében kell cselekednünk” – fogalmazott.
A szakértők szerint a kanadai gazdaság számára a diverzifikáció kényszerű, de hosszú távon erősítő tényező lehet. A bojkott nem csupán érzelmi reakció, hanem a szuverenitás megőrzésére irányuló stratégiai lépés is. Bár a folyamat fájdalmas és sok lemondással jár, sok kanadai úgy érzi, hogy a közös ellenségkép végre újra összekovácsolja a nemzetet.
Kurt optimistán tekint a jövőbe: „Visszatekintve azt mondjuk majd, hogy bár fájdalmas volt, és sokkoló, amikor a legjobb barátod fordul ellened, ez volt a legjobb dolog, ami történhetett velünk. Kanada erősebb és egészségesebb lesz, miután mindez véget ér.”
William McDonald hasonlóan vélekedik a nemzeti egységről. „Évekig tartó belső megosztottság után jó végre látni valamit, ami újra összeköt minket. Néha egy közös ellenség kell ahhoz, hogy az ember megtalálja az elszántságát” – tette hozzá.
A kanadaiak többsége számára a bojkott már nem csupán egy politikai tiltakozás, hanem egy új életforma, amelyben a helyi értékek és a hazai termékek támogatása áll a középpontban. A folyamat során kialakult közösségi hálózatok és információmegosztó platformok pedig hosszú távon is megváltoztathatják a kanadai fogyasztói szokásokat.
A helyzet továbbra is feszült, és a két ország közötti kereskedelmi háború hatásai minden szinten érezhetőek. Míg a politikai vezetők a tárgyalóasztalnál próbálnak megoldást találni, az átlagemberek a saját eszközeikkel, a pénztárcájukon keresztül fejezik ki véleményüket a kialakult helyzetről.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
