Az BBC beszámolója szerint Donald Trump amerikai elnök élesen bírálta Kanadát, kijelentve, hogy az ország „az államiság előnyeit akarja élvezni anélkül, hogy állammá válna”, miután péntek késő este végleg zátonyra futottak a két ország közötti kereskedelmi tárgyalások. A tárgyalások kudarca azonnali hatállyal 50 százalékos amerikai vámokat vont maga után számos kanadai termékre vonatkozóan. Trump a tárgyalások megszakadása óta tett első nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy az amerikai gazdákat évek óta „hatalmas mennyiségű vám” terheli.
Mark Carney kanadai miniszterelnök a friss amerikai intézkedéseket „téves számításnak” nevezte, amelynek célja szerinte az, hogy „megsebezzen és megosztson minket”. A kormányfő megerősítette, hogy szeptember 8-tól Kanada „dollárról dollárra” válaszolni fog az amerikai lépésekre, és hasonló mértékű vámokat vet ki az Egyesült Államokból érkező acélra, tejtermékekre, háztartási gépekre és elektronikai cikkekre. Carney egyértelművé tette: „Kereskedelmi háborúban állunk. Amikor megtámadnak, háborúban vagy. Minket megtámadtak.”
A miniszterelnök szerint a tárgyalások azért vallottak kudarcot, mert az amerikai fél „túl sokat kért és túl keveset ajánlott”. Trump legutóbbi megjegyzései, amelyekben ismét felvetette Kanada „51. állammá” tételének lehetőségét, jelentős frusztrációt váltottak ki a kanadai vezetésben és a lakosság körében egyaránt. A kereskedelmi kapcsolatok ilyen mértékű megromlása teljesen bizonytalanná tette a két ország közötti gazdasági együttműködés jövőjét, miközben a felek között nincs világos út a megoldás felé.
„Nem fogadhatjuk el, amit ajánlottak, és nem adjuk meg, amit kértek” – fogalmazott határozottan Carney a szombati sajtótájékoztatóján. A hét elején mindkét fél optimista volt egy esetleges megállapodást illetően, ám a tárgyalások az utolsó pillanatban bekövetkezett kölcsönös vádaskodások miatt omlottak össze. Az amerikai fél szerint Kanada új követelésekkel állt elő, míg a kanadai fél szerint az amerikaiak ajánlata volt elfogadhatatlan.
Az új, 50 százalékos amerikai vámok a már meglévő, acélra, alumíniumra, autókra és faiparra vonatkozó korlátozásokon felül lépnek életbe. Az intézkedés mintegy 20 milliárd dollár (kb. 7800 milliárd forint) értékű kanadai importot érint, ami a teljes kereskedelmi forgalom körülbelül 5 százalékát teszi ki. A listán olyan termékek szerepelnek, mint a bor, a tejtermékek, a cement, a ruházati cikkek és a hoki-felszerelések.
Carney hangsúlyozta, hogy Kanada „vonakodva” válaszol, de kötelessége megvédeni nemzeti érdekeit. A konkrét ellenintézkedések részleteit a következő napokban teszik közzé. A kanadai ellenzéki pártok vezetői, köztük a konzervatívok, valamint több tartományi vezető is támogatásáról biztosította a miniszterelnököt. A vámok, mint a kereskedelempolitika eszközei, Trump stratégiájának központi elemei, amellyel az amerikai gyártást és munkahelyteremtést kívánja ösztönözni, bár a kritikusok szerint ez csak drágítja a fogyasztói árakat és károsítja a globális gazdaságot.
A szombati sajtótájékoztatón Carney élesen bírálta az amerikai felet, amiért az utolsó pillanatban „tisztességtelen” és „gazdaságtalan” változtatásokat követelt. Ezzel szemben az amerikai tárgyalópartnerek azzal vádolták Kanadát, hogy új követelésekkel állt elő, és visszalépett korábban már elfogadott feltételektől. Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő a Fox Newsnak nyilatkozva kijelentette, hogy jelenleg nincsenek tervek a tárgyalások folytatására, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok korábban kész lett volna csökkenteni bizonyos vámokat a megállapodás részeként.
Carney azonban visszautasította azokat az állításokat, miszerint Kanada utolsó pillanatban állt volna elő új kérésekkel. „Tisztáztuk, mi áll az ajánlatban, és folyamatosan csalódnunk kellett a válaszokban” – mondta a miniszterelnök. Kiemelte, hogy az amerikai fél olyan korlátozó feltételeket szabott, amelyek megakadályozták volna Kanadát abban, hogy más országokkal kössön új kereskedelmi megállapodásokat.
A kanadai tartományi vezetők közül Doug Ford, Ontario vezetője kijelentette, hogy Trump „nem megbízható”, míg David Eby, Brit Columbia miniszterelnöke szerint az amerikai követelések „gazdasági értelemben az 51. állam szintjére süllyesztenék Kanadát”. Eby hangsúlyozta, hogy ez a feltételrendszer soha nem volt elfogadható a kanadaiak számára. A konzervatív ellenzéki vezető, Pierre Poilievre szintén igazságtalannak nevezte az új amerikai illetékeket.
Quebec kormányfője, Christine Fréchette arra figyelmeztetett, hogy a vámok miatt munkahelyek szűnhetnek meg, ezért támogatási intézkedéseket terveznek az érintett ágazatok számára. „Ezek mögött a számok mögött valódi emberek állnak” – tette hozzá. Ezzel szemben Alberta miniszterelnöke, Danielle Smith, akinek olajban gazdag tartománya korábban igyekezett jó kapcsolatot ápolni a Trump-adminisztrációval, mindkét felet a tárgyalások mielőbbi folytatására sürgette.
A mostani összeomlás több mint egy évnyi, hol intenzívebb, hol szünetelő tárgyalássorozatot követett, amely az elmúlt hetekben az amerikaiak által szabott határidő miatt gyorsult fel. A két ország emellett kötelező felülvizsgálatot folytatott az USMCA néven ismert észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán, amely Mexikót is érinti. A paktum 1,6 billió dollár (kb. 624 billió forint) értékű éves kereskedelmi forgalmat biztosít.
Bár Kanada és Mexikó korábban hivatalosan kérte az USMCA 16 évvel történő meghosszabbítását, az Egyesült Államok elutasította a megállapodás jelenlegi formájában való megújítását. Arra a kérdésre, hogy a pénteki tárgyalások kudarca milyen hatással lesz az észak-amerikai szabadkereskedelmi paktumra, Carney rövid választ adott: „Ez biztosan nem jó hír.”
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
