A Deutsche Welle beszámolója szerint az orosz erők polgári hajók elleni folyamatos támadásai gyakorlatilag megbénították az Odessza környéki kikötőket, amelyek a háború előtt az ukrán mezőgazdasági export mintegy 90 százalékát bonyolították le. Bár a kijevi kormány intenzíven dolgozik az alternatív szállítási útvonalak kiépítésén vasúton, közúton és egyéb vízi utakon, valamint tárgyalásokat folytat egy Moldova felé vezető exportfolyosó megnyitásáról, a szakértők egyöntetűen figyelmeztetnek: ezek az átmeneti megoldások képtelenek teljes mértékben pótolni a tengeri kikötők kiesését. A fekete-tengeri blokád jelenleg súlyosabb fenyegetést jelent az ukrán gazdaság számára, mint a 2022-es teljes körű invázió kezdeti sokkja.
A biztonsági helyzet romlása már közvetlenül érezteti hatását a belföldi piacon is. Denys Marchuk, az Összukrán Agrártanács elnökhelyettese arról tájékoztatott, hogy az ukrán gazdák már több mint 28 millió tonna gabonát és hüvelyest takarítottak be, ám a termés jelentős részét képtelenek értékesíteni. Ez súlyos készpénzhiányt idézett elő, ami veszélyezteti a további betakarítási munkálatokat és az őszi vetési szezont, amely a déli régiókban már augusztus végén megkezdődik.
„Jelenleg alig tudjuk eladni a terményünket. Ehelyett raktározzuk, amit betakarítottunk, már ha találunk egyáltalán szabad tárolókapacitást. Eközben folyamatosan azon gondolkodunk, hogyan tovább, hiszen pénzre lenne szükségünk, különösen az őszi vetéshez” – nyilatkozta Marchuk. A szakember szerint a helyzet a következő hetekben tovább romolhat, ahogy a később betakarítható olajos magvak és egyéb gabonafélék is megjelennek a piacon, tovább fokozva a tárolási válságot.
Az idei kukoricatermés önmagában elérheti a 33 millió tonnát, miközben a következő hónapokban akár 10 millió tonnás tárolókapacitás-hiány is kialakulhat. Különösen súlyos a helyzet a frontvonalhoz közeli régiókban, ahol a silók nagy része megsemmisült a harcok során. Sok gazda ezért inkább a földeken hagyja a kukoricát, mivel a szárításhoz szükséges villamos energia ára megfizethetetlen számukra, az értékesítési lehetőségek pedig minimálisak.
Maksym Hopka, az Ukrán Agrárüzleti Klub elemzője szerint júliusban az ukrán mezőgazdasági kibocsátás mintegy 3,7 millió tonna volt, amiből 2,7 millió tonnát tett ki a gabona, ez pedig 25 százalékos visszaesést jelent az előző hónaphoz képest. Augusztusra további 50 százalékos csökkenést prognosztizálnak. A belföldi árak drasztikusan zuhannak, a malmi búza ára például 30-35 százalékkal esett vissza, ami sok gazdaságot a veszteséges működés szélére sodort.
Az Ukrán Agrárpolitikai és Élelmezésügyi Minisztérium becslései szerint az eladatlan mezőgazdasági termékekből származó éves veszteség elérheti a 20,5 milliárd dollárt (kb. 7900 milliárd forintot). A kormány ígéretet tett a támogatásokra, és mindent megtesz az új exportútvonalak megnyitásáért, ám a Duna menti kikötők kapacitását a szélsőséges hőség és az aszály is korlátozza.
Taras Vysotsky mezőgazdasági miniszter szerint a legfontosabb prioritás továbbra is a fekete-tengeri kikötők biztonságos hajózási útvonalainak helyreállítása. A vasúti és közúti szállítási lehetőségek korlátozottak, az európai vasúthálózat a csúcsszezonban már így is teljes kapacitáson üzemel. Oleg Nivievskyi, a Kijevi Közgazdasági Iskola szakértője rámutatott, hogy a jelenlegi helyzet nehezebb, mint 2022-ben volt, mivel az Európai Unió által biztosított korábbi kereskedelmi könnyítések és vámmentességek már nem érvényesek.
Nivievskyi kiemelte: „Ha a kereskedelmet nézzük az EU-val, a szabad rendszertől visszatértünk a háború előtti kereskedelmi rezsimhez, vámkorlátozásokkal és kvótákkal.” Hozzátette, hogy jelentős hiányosságok mutatkoznak az infrastruktúrában is, az ukrán vasút jelenleg 30 százalékkal kevesebb szerelvényt tud indítani, mint a háború előtt. A vasúti infrastruktúrát érő folyamatos orosz támadások miatt az üzemeltetés akadozik, és állandó javításokra van szükség.
A közúti szállítás is korlátozott a tehergépkocsi-vezetők hiánya miatt, mivel sokan a fronton szolgálnak. A szakértők szerint a válság rávilágított arra, hogy Ukrajnának hosszú távú exportstratégiára van szüksége, amely nem függ kizárólag a tengeri kikötőktől. A kormányzatnak olyan logisztikai rendszert kellene kiépítenie, amely biztosítja, hogy egyetlen útvonal blokádja ne bénítsa meg az egész ágazatot.
Hopka számításai szerint az ukrán mezőgazdasági export augusztus és október között mintegy 9 millió tonnával csökkenhet, ami körülbelül 1,9 milliárd dolláros (kb. 730 milliárd forintos) bevételkiesést jelenthet. A gazdák nyomására a kormány már kiterjesztette a hitelprogramokat, és 220 millió euró (kb. 88 milliárd forint) értékű támogatást igényelt az Európai Bizottságtól a kis- és közepes gazdaságok megsegítésére.
A helyzetet tovább bonyolítja az aszály, amely nemcsak a termés mennyiségét csökkenti, hanem a vízi szállítási kapacitásokat is korlátozza. A gazdák számára a pénzügyi likviditás hiánya a legégetőbb probléma, hiszen a betakarítási költségek és az őszi vetés finanszírozása nélkül a jövő évi termés is veszélybe kerülhet.
A kormányzati ígéretek ellenére a gazdák körében nagy a bizonytalanság. Sokan úgy vélik, hogy a jelenlegi támogatási formák nem elegendőek a piaci árak zuhanása és a logisztikai költségek növekedése okozta veszteségek fedezésére. A mezőgazdasági szektor, amely Ukrajna gazdaságának egyik legfontosabb pillére, most a túlélésért küzd.
A szakértők szerint a háború elhúzódása miatt a mezőgazdasági termelőknek alkalmazkodniuk kell az új realitásokhoz, ami a terményszerkezet átalakítását vagy a tárolási technológiák fejlesztését is szükségessé teheti. Ugyanakkor ezek a beruházások tőkét igényelnek, amely jelenleg nem áll rendelkezésre a gazdák többsége számára.
Az exportstratégia újragondolása mellett a nemzetközi közösség szerepe is kulcsfontosságú lehet. A korábbi „szolidaritási folyosók” mintájára újabb, hatékonyabb nemzetközi támogatási mechanizmusokra lenne szükség, amelyek nemcsak a szállítási költségeket csökkentik, hanem a piaci hozzáférést is biztosítják az ukrán termelők számára.
Összességében a helyzet drámai, és a következő hónapok döntőek lesznek az ukrán mezőgazdaság jövője szempontjából. A betakarítási szezon csúcspontján a gazdák nemcsak a háború közvetlen hatásaival, hanem a globális piaci folyamatokkal és a logisztikai korlátokkal is kénytelenek megküzdeni.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
