Nyugati tisztviselők szerint Vlagyimir Putyin kerülné a közvetlen NATO-konfrontációt

A BBC beszámolója szerint a nyugati tisztviselők meggyőződése, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mindenáron el akarja kerülni a közvetlen katonai konfrontációt a NATO-val, annak ellenére, hogy az Egyesült Királysággal és más szövetségesekkel szemben egyre ellenségesebb retorikát alkalmaz az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt. Egyes jelentések szerint John Radcliffe CIA-igazgató e heti moszkvai látogatása részben arra irányult, hogy figyelmeztesse Oroszországot egy esetleges, az euroatlanti katonai szövetség tagja elleni támadás súlyos következményeire. A névtelenséget kérő nyugati tisztviselők hangsúlyozták, hogy a moszkvai fenyegetések – köztük az az állítás, hogy az Egyesült Királyság erői vagy fegyvergyárai a jövőben célponttá válhatnak – valójában „semmi újat” nem jelentenek. Ezek a kijelentések szorosan illeszkednek Oroszország katonai doktrínájához, amely a Nyugatra gyakorolt folyamatos nyomásgyakorlást helyezi előtérbe. A szakértők szerint a harcias retorika egyúttal tükrözi azt a növekvő belső nyomást is, amellyel az orosz elnök szembesül az ukrajnai lassú és költséges előrenyomulás, valamint az oroszországi mélységi csapások hatásai miatt.

Hibrid hadviselés és a téves számítások kockázata

Vlagyimir Putyin és tisztségviselői többször is „hisztériának” minősítették azokat a figyelmeztetéseket, amelyek szerint Oroszország a NATO-országok megtámadását tervezné. Donald Trump amerikai elnök szintén úgy tűnik, hogy hitelt ad az orosz vezető szavainak, amikor a héten úgy nyilatkozott, hogy „ő nem fog megtámadni egy NATO-területet sem”. Emlékezetes azonban, hogy 2022-ben, a teljes körű invázió megindítása előtt Putyin nyilvánosan biztosította a világot arról, hogy nem áll szándékában megtámadni szomszédját, miközben az amerikai hírszerzés már akkor jelezte, hogy a támadás előkészületei teljes gőzzel zajlanak. A nyugati tisztviselők pénteken úgy nyilatkoztak, hogy Oroszország valószínűleg folytatja a „hibrid tevékenységeket”, amelyek a közvetlen katonai akciók alatt maradnak, olyan módszereket alkalmazva, mint a kibertámadások, a szabotázsakciók és akár merényletkísérletek is. Ezek célja a nyugati elszántság és az Ukrajnának nyújtott támogatás megtörése. Egy tisztviselő külön kiemelte, hogy ez az orosz stratégia növeli a téves számítások kockázatát, ami akaratlanul is katonai konfrontációhoz vezethet.

Oroszországot több közelmúltbeli drónincidenssel is összefüggésbe hozták, bár Moszkva tagadja az érintettségét. A németországi Lipcse repülőterén történt robbanóanyagos drónincidens, amely egy kulcsfontosságú logisztikai központot érintett a katonai felszerelések Ukrajnába történő szállításában, tovább fokozta az aggodalmakat. Bár közvetlen bizonyíték nincs az orosz felelősségre, a francia biztonsági szolgálatok vezetője figyelmeztetett, hogy „számolnunk kell a közvetlen, erőszakosabb ellenséges cselekmények lehetőségével a nemzeti területünkön”. A nyugati tisztviselők szerint a NATO-szövetségeseknek nyugodtnak, de nem elbizakodottnak kell maradniuk. Az Egyesült Királyság kormánya már egyértelművé tette, hogy a legutóbbi orosz fenyegetések nem fogják eltántorítani az Ukrajnának nyújtott támogatástól.

Belső nyomás és katonai realitások

A tisztviselők szerint a háború idén eszkalálódott, mivel mind Moszkva, mind Kijev fokozta a saját nagy hatótávolságú csapásmérő kampányait. Putyin maximalista célkitűzései nem változtak, bár az oroszországi üzemanyaghiány és a háború támogatottságának csökkenése érezteti hatását. Bár a belső politikai nyomás növekszik az orosz vezetőn, ez egyelőre nem jelent kritikus kihívást a hatalmára nézve. Oroszország a Donbasz régióban továbbra is lassú előrehaladást ér el, de közben súlyos veszteségeket szenved. A tisztviselők szerint Oroszország havonta 6000-rel több katonát veszít – halottakban és sebesültekben –, mint amennyit toborozni tud. Ennek ellenére egyelőre nincs jele annak, hogy a Kreml vezetője tömeges mozgósításhoz folyamodna.