Andy Burnham: London továbbra is 100 százalékban támogatja Ukrajnát

Az BBC beszámolója szerint Andy Burnham brit miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy London továbbra is „100 százalékban támogatja Ukrajnát”. A nyilatkozatra azt követően került sor, hogy Moszkva súlyos következményekkel fenyegetőzött, miután megerősítést nyert, hogy brit gyártmányú drónokat vetettek be a közelmúltbeli oroszországi ukrán csapások során. A kormányfő hangsúlyozta, hogy országa nem „jó időben barátkozó” szövetséges, és Ukrajna szükség órájában is kitartanak mellettük, ami a brit álláspont szerint a konfliktus kezdete óta változatlan.

Az orosz nagykövetség korábban azzal vádolta meg Nagy-Britanniát, hogy szándékosan törekszik az ukrajnai válság eszkalációjára. Moszkva figyelmeztetése szerint minél mélyebben avatkozik be London a konfliktusba, annál magasabb árat kell majd fizetnie. A diplomáciai testület közölte, hogy „London lépései elkerülhetetlenül következményekkel járnak, amelyekért felelnie kell”, bár konkrét részleteket a fenyegetés mibenlétéről nem árultak el. A brit kormányfő ezzel szemben leszögezte, hogy az Egyesült Királyság kizárólag azért nyújt támogatást, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát, ami a korábbi kormányok alatt is így volt, és az ő vezetése alatt is ez marad a hivatalos irányvonal.

Kijev az elmúlt hetekben jelentősen fokozta a nagy hatótávolságú támadásokat orosz területek, köztük Moszkva és más régiók ellen. A célpontok között olajfinomítók és a Wildberries online kiskereskedelmi óriás raktárai is szerepeltek. Katonai források megerősítették, hogy a brit drónok bevetése a közelmúltbeli támadások során jelentős, becslések szerint több mint 35 milliárd font (kb. 16 500 milliárd forint) értékű gazdasági kárt okozott Oroszországnak. A Kreml rendszeresen kiemeli az Egyesült Királyságot – az Egyesült Államok mellett – mint a legfőbb támogatót, amely politikai és pénzügyi segítséget nyújt Kijevnek.

Nagy-Britannia szerepe a konfliktusban már a kezdetektől fogva meghatározó volt. Boris Johnson vezetése alatt London olyan hatékony páncéltörő fegyvereket szállított, amelyek kulcsszerepet játszottak a Moszkva kijevi előrenyomulásának megállításában a háború első heteiben. Azóta az Egyesült Királyság modernebb fegyverrendszerekkel látta el az ukrán hadsereget, és aktívan részt vesz az ukrán katonák kiképzésében is. Burnham júliusban tett kijevi látogatása, amely első nemzetközi útja volt miniszterelnökként, szintén a szoros szövetség fenntartását hivatott jelezni.

A harcok intenzitása nem csökken, a veszteségek pedig folyamatosan nőnek. Az ENSZ adatai szerint a múlt hónapban 437 civil vesztette életét Ukrajnában, ami a legmagasabb szám 2022 májusa óta. Oroszországban a külügyminisztérium szóvivője arról számolt be, hogy az elmúlt héten 69 ember, köztük három gyermek halt meg. A legutóbbi orosz támadások során Ukrajnában 17-en vesztették életüket, köztük 10-en Pecsenihy faluban, ahol lakóházakat, egy kávézót és egy postát is találat ért.

Az elmúlt napokban drónok százait indították ukrán erők orosz területek felé. A moszkvai régió kormányzója, Andrey Vorobyov szerint a főváros az egyik „legmasszívabb dróntámadást” élte át a közelmúltban, amely során egy 10 éves kislány is megsérült. A támadásokban a Wildberries egyik raktára is károkat szenvedett. A technológiai fejlődés révén Ukrajna már nemcsak importált eszközöket, hanem saját fejlesztésű drónokat és rakétákat, például az FP-5 Flamingo cirkálórakétát is beveti.

Ezzel párhuzamosan a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) arról tájékoztatott, hogy egy drón robbant fel a zaporizzsjai atomerőmű személyzetét szállító buszmegállónál, egy ember halálát és három másik személy súlyos sérülését okozva. Az ügynökség hangsúlyozta, hogy nukleáris biztonsági kár nem keletkezett, és a moszkvai kinevezésű igazgatótól kapott tájékoztatás alapján vizsgálják az esetet.

Hétfő éjjel különösen heves ukrán csapások történtek, az orosz hatóságok jelentése szerint mintegy 620 drónt indítottak a moszkvai régió felé. Bár az orosz légvédelem több mint 180 drónt megsemmisített, a támadások több sebesültet is követeltek. A szombat éjszakai hullám még ennél is nagyobb volt: akkor 822 drónt lőttek ki, amelyek közül 600 a fővárost vette célba, hét ember halálát okozva Oroszország-szerte.

A nyugati szövetségesekkel szembeni orosz fenyegetések középpontjában egyre inkább a hibrid hadviselés áll. Bár az incidenseket ritkán erősítik meg hivatalosan orosz eredetűként, Európa-szerte számos esetben jelentettek érzékeny katonai és ipari létesítmények közelében repülő drónokat. A jelenség komoly aggodalmat vált ki a NATO-tagállamokban, amelyek fokozott éberséget tanúsítanak a kritikus infrastruktúrák védelme érdekében.

Németországban a hatóságok a közelmúltban „valós és akut” kockázatra figyelmeztettek, miután egy robbanóanyaggal megrakott drónt hatástalanítottak egy lipcsei repülőtér közelében, amely a NATO-szövetségesek fontos logisztikai csomópontja. A német kormány válaszul új hatáskörökkel ruházná fel hírszerző ügynökségeit, a BND-t és a BfV-t, hogy hatékonyabban léphessenek fel a drónfenyegetésekkel szemben, illetve képesek legyenek megzavarni az ellenséges szereplők tevékenységét.

Az orosz állami televízió csatornáin az Egyesült Királysággal szembeni retorika az elmúlt hetekben jelentősen felerősödött. A meghívott szakértők és törvényhozók rendszeresen szólítanak fel az Egyesült Királyság elleni közvetlen csapásokra, ami tovább növeli a diplomáciai feszültséget London és Moszkva között.

Oroszország jelenleg az ukrán terület körülbelül egyötödét tartja ellenőrzése alatt, azonban erői hónapok óta minimális sikereket értek el a frontvonalon. A patthelyzet ellenére a harcok intenzitása nem csökken, és a felek közötti „halálos csapások” váltása továbbra is mindennapos jelenség, amely mindkét fél számára súlyos emberi és gazdasági áldozatokkal jár.

A konfliktus eszkalációja és a dróntechnológia elterjedése új kihívások elé állítja a nemzetközi közösséget. A brit kormány kitartása mellett a nyugati szövetségesek továbbra is keresik a módját annak, hogyan támogathatják Ukrajnát anélkül, hogy a konfliktus közvetlen nagyhatalmi összecsapássá szélesedne, miközben Oroszország a hibrid eszközök bevetésével igyekszik destabilizálni a támogató országokat.