Az RTÉ beszámolója szerint a közösségimédia-óriás Meta 18 milliárd dolláros (kb. 6600 milliárd forint) megállapodást kötött az Egyesült Államokban, hogy lezárja azokat a pereket, amelyekben azzal vádolták a vállalatot, hogy platformjait függőséget okozó módon tervezte meg, félrevezette a fogyasztókat a biztonság kapcsán, és nem megfelelően kezelte a kiskorúak személyes adatait. A vállalat vállalta, hogy napi használati korlátokat vezet be, korlátozza a gyermekek éjszakai hozzáférését, és új szülői felügyeleti eszközöket tesz elérhetővé. Bár a változások automatikusan a részt vevő amerikai államokban élő 18 éven aluliakra vonatkoznak, a kérdés az, milyen hatással lesz ez az ír és európai felhasználókra.
A szerdai egyezség lezárta a kaliforniai pert, amely többek között Kalifornia, Colorado, Kentucky és New Jersey államok vádjait foglalta magában a fogyasztóvédelmi törvények megsértése miatt. Emellett 29 további állam követeléseit is rendezte, amelyek a gyermekek adatvédelmi jogainak megsértésére vonatkoztak. A perben érintett volt továbbá Illinois, Új-Mexikó és Washington DC is, amelyek külön adatvédelmi aggályok miatt indítottak eljárást. A Meta tagadta a jogsértést, ugyanakkor a 18 milliárd dolláros (kb. 6600 milliárd forint) kifizetést vállalta, amelyet a vállalat közlése szerint az államok „ifjúsági online biztonsági kezdeményezésekre fordíthatnak, más állami prioritások mellett”.
A jogi költségek a Meta számára várhatóan további 10 milliárd dollárra (kb. 3700 milliárd forint) rúghatnak. Bár ezek hatalmas összegek, a közösségimédia-óriás könnyedén képes fedezni a kiadásokat. Az idei év második negyedévében a Meta 60,8 milliárd dolláros (kb. 22 300 milliárd forint) bevételt és 15,85 milliárd dolláros (kb. 5800 milliárd forint) nettó jövedelmet könyvelhetett el. A per előtt a követelések akár 1,4 billió dollárra (kb. 514 000 milliárd forint) is rúghattak volna, míg az államok korábban 200 milliárd dollár (kb. 73 000 milliárd forint) körüli összeget tartottak reálisnak.
A kifizetés 10 év alatt, éves részletekben történik, az államok a teljes összeg 70 százalékát kapják meg az évtized során. A fennmaradó 30 százalék felszabadítása két konkrét feltételhez kötött. Az első, hogy a YouTube és a TikTok is vezessen be egyórás napi limitet, éjszakai üzemmódot és életkor-ellenőrzési intézkedéseket. A második feltétel, hogy a YouTube és a TikTok is fizessen be a 30 százalékos összeggel megegyező pénzösszeget, amelynek felét a YouTube, felét pedig a TikTok fizetéseihez kötik.
Az amerikai Instagramon és Facebookon a jövőben alapértelmezett kétórás napi időkorlát lép életbe, amelyet a tinédzserek csak szülői engedéllyel kapcsolhatnak ki. Éjfél és reggel 6 óra között blokkolják az alkalmazásokat, az iskolai órák alatt pedig, reggel 8 és délután 3 óra között, egy úgynevezett „iskolai mód” keretében némítják az értesítéseket. A 15 perces folyamatos képernyőidő után a rendszer figyelmeztetést küld, ahogy a 60 és 90 perces napi használat elérésekor is.
A 18 éven aluliak választhatják a nem algoritmusvezérelt hírfolyamot, amely nem a ajánlórendszer által vezérelt tartalmakat részesíti előnyben. A Meta közölte: „Rendszeresen emlékeztetni fogjuk őket erre a lehetőségre, és a szülők dönthetnek úgy, hogy módosítják tinédzser gyermekük alapértelmezett beállításait, megkövetelve ezt a funkciót.” A tinédzserek emellett kikapcsolhatják az automatikus videólejátszást is, így a tartalmak nem indulnak el maguktól, hanem szándékos interakcióra, például koppintásra vagy lapozásra lesz szükség.
A vállalat emellett elrejti a lájkokat és reakciókat, valamint letiltja a kozmetikai műtétekre és extrém sminkekre vonatkozó szűrőket. A korhatár-ellenőrzés terén a Meta ígéretet tett arra, hogy „keményen dolgozik az kiskorúak fiókjainak felkutatásán és eltávolításán, és a megállapodás részeként még erősebb technológiába fektetünk be, hogy proaktívan kiszűrjük a 13 éven aluliakhoz tartozó fiókokat”.
Simon Harris ír kormányfőhelyettes szerint a Meta-ügynek fordulópontot kell jelentenie, és minden közösségimédia-vállalatot arra kell ösztönöznie, hogy azonnal vezessen be hasonló gyermekvédelmi intézkedéseket világszerte. „A társadalmi felelősségvállalást nem bírósági úton kellene kikényszeríteni, de most, hogy megszületett ez az egyezség, fordulópontnak kell lennie” – fogalmazott a politikus. Hozzátette, hogy régóta szükség van arra, hogy a vállalatok elszámoltathatók legyenek a termékeik által okozott károkért.
Noeline Blackwell, a Children’s Rights Alliance online biztonsági koordinátora szerint a Meta-egyezség és a más közösségimédia-cégek elleni amerikai perek jelentős mérföldkövet jelentenek az írországi és európai kampányolók számára. „Bár a Meta nem ismeri el a jogsértést, az egyezséggel elismeri, hogy tudja, termékei alapvetően nem elég biztonságosak” – mondta Blackwell. Ugyanakkor úgy véli, a lépések üdvözlendők, de a megállapodásnak tovább kellett volna mennie, és kötelezővé tennie az ajánló algoritmusok alapértelmezett kikapcsolását.
Blackwell szerint éppen ezek az algoritmusok és a függőséget okozó tervezési minták azok, amelyek a gyermekeket „nyúlüregekbe” és ragadozók közelébe sodorják. A szakértő hangsúlyozta, hogy a fiatalok célzott profitmaximalizálása elleni küzdelem nem ér véget ezzel az üggyel. A kérdés továbbra is az, hogy a Meta által bejelentett változások milyen hatással lesznek az ír és európai felhasználókra, hiszen a vállalat közlése szerint az új szabályok az amerikai államokra és területekre korlátozódnak.
Amikor az arról kérdezte a vállalatot, mit jelent ez Európa számára, a szóvivő nem fűzött további megjegyzést az eredeti, amerikai részleteket tartalmazó közleményhez. Érdemes megjegyezni, hogy az EU-ban már jelenleg is léteznek bizonyos szülői felügyeleti eszközök. A szerdai egyezséget követően az Európai Bizottság szóvivője úgy nyilatkozott: „Világosak voltunk… elvárjuk a megfelelő képernyőidő-kezelést és a megfelelő szülői felügyeletet ezeken a platformokon. A Meta tudja… a labda a Meta térfelén pattog.”
A múlt hónapban az EU azzal vádolta a Metát, hogy megsértette az online biztonsági szabályokat, mivel az Instagram és a Facebook függőséget okozó elemeket tartalmaz. A Bizottság előzetes vizsgálata a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) keretében zajlott. A testület szerint a Metának alapértelmezetten le kellene tiltania az automatikus lejátszást és a végtelen görgetést, valamint hatékony szüneteket kellene bevezetnie a képernyőidőben. A Meta visszautasította a vádakat, mondván, azok nem vették figyelembe a tinédzserek védelme érdekében tett jelentős lépéseiket.
Ironikus helyzet alakult ki, hiszen miközben Donald Trump amerikai elnök többször bírálta Európát, amiért túl szigorú az amerikai technológiai cégekkel szemben, éppen az amerikai bíróságok és ügyészek azok, amelyek a legkeményebb álláspontot képviselik és a legjelentősebb eredményeket érik el. Világossá vált, hogy a platformokat korábban védő jogi pajzsok áttörhetők. A technológiai vállalatok képesek kikapcsolni a káros funkciókat, ha ezzel elkerülhetik a költséges kártérítéseket és a hírnevüket romboló pereket.
Az írországi és európai szabályozók által kiszabott bírságok gyakran hosszú jogi csatákba és fellebbezésekbe fulladnak, miközben a cégek nem fizetnek. Az európai kormányok eddig főként a gyermekek számára történő közösségimédia-tiltásokra fókuszáltak, ám ezek betartatása nehéz, és más joghatóságokban korlátozott hatékonyságúnak bizonyultak. Lehetséges, hogy az európai szabályozóknak az amerikai igazságszolgáltatási rendszertől kellene inspirációt meríteniük a valódi változások elérése érdekében.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
