Szigorítaná a vagyonelkobzás szabályait és módosítaná az embercsempészekkel szembeni eljárást a kormány

Az Országgyűlés elé került az az igazságügyi törvényjavaslat, amely a büntető törvénykönyv módosításával új vagyonelkobzási formát vezetne be, és uniós kötelezettségek miatt változtatna az embercsempészek elleni eljárások szabályain.

Görög Márta igazságügyi miniszter indítványa több ponton módosítaná a büntetőjogi tárgyú törvényeket. A javaslat célja az európai uniós irányelvek átültetése, a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások kezelése, valamint a joggyakorlatból érkező visszajelzések átvezetése a magyar jogrendbe.

Új szabályok a vagyonvisszaszerzésben

A 2024-es európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása érdekében a büntető törvénykönyvbe bekerülne a vagyonelkobzás egy új formája. Ennek értelmében vagyonelkobzást kell elrendelni arra a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett vagyonra is, amelyet valaki a bűnszervezetben részt vevő személytől szerzett, és a vagyon, illetve a vagyont megszerző személy életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.

Az indoklás szerint ez a kiterjesztett vagyonelkobzás azokra az esetekre vonatkozik, amikor a vagyonszerző nem a bűncselekmény elkövetője, de a bűnszervezeti taggal fennálló kapcsolata és a megmagyarázhatatlan gazdagodása miatt megfordul a bizonyítási teher. Emellett a javaslat lehetővé tenné az üzletszerűen elkövetett természetkárosítással szerzett vagyon elkobzását is.

Változások az embercsempészet elleni küzdelemben

Az igazságügyi miniszter indítványa szerint hatályon kívül helyeznék a büntetőeljárási törvény külföldi embercsempészekre vonatkozó szabályait, miután az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az erre vonatkozó 2025-ös törvénymódosítás miatt.

A hatályos szabályozás jelenleg lehetővé teszi az ügyészség számára, hogy felfüggessze az embercsempészés miatt indult eljárást, ha a gyanúsított vállalja, hogy Magyarország területét a határozat közlésétől számított hetvenkét órán belül elhagyja. A javaslat ezt a jogintézményt felmenő rendszerben szüntetné meg, így a korábban elrendelt felfüggesztések érvényben maradnának, elkerülve a tömeges büntetőeljárások egyszerre történő lefolytatását.

A törvényjavaslat emellett a környezet büntetőjog általi védelméről szóló uniós irányelvet is átülteti, egy új tényállással egészítve ki a büntető törvénykönyvet az uniós környezetvédelmi szabályok megszegése kapcsán.

A módosítások célja a jogszabályok összhangba hozása az uniós elvárásokkal, miközben a hatóságok hatékonyabb eszközöket kapnak a bűnszervezetekből származó vagyonok visszaszerzésére.