Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kutatóinak legújabb vizsgálatai szerint a kutyák nem csupán automatikusan reagálnak a környezetükre: amikor visszafogják a viselkedésüket, agyi aktivitásuk az emberi önkontroll idegrendszeri jellegzetességéhez hasonló mintázatot mutat.
A szakemberek rámutattak, hogy a túlélés és az alkalmazkodás szempontjából meghatározó, hogy az élőlények képesek-e bármikor leállítani vagy megfékezni egy viselkedést. Ez a gátlási folyamat különböző mechanizmusokon keresztül valósulhat meg. Míg például egy egér megdermedési reakciója a ragadozó közeledtére ősi és automatikus, addig az embernél a tudatos erőfeszítés dominál. Az emberi önkontrollban az agy evolúciósan újabb területei, köztük a homloklebenyek játszanak fontos szerepet, ami EEG-vel mérve fokozott frontális théta aktivitásban tükröződik.
Éber állapotú EEG-vizsgálatok
Az ELTE és a HUN-REN munkatársai arra keresték a választ, hogy a kutyák agya automatikusan oldja-e meg az engedelmességi helyzeteket, vagy valamilyen tudatos kontrollmechanizmus révén. A kérdés tisztázására éber, nem invazív EEG-vizsgálatot végeztek. A kutatás során összesen 226 rövid, egyenként körülbelül félperces EEG-felvételt készítettek 14 családi kutya agyműködéséről. Ivajlo Jocsev, a HUN-REN TTK kutatója elmondta, hogy a mérések alkalmával az állatok vagy egy parancsnak engedelmeskedtek – így nem ehették meg a fogásukba helyezett ételt, illetve nem vehették el a játékot –, vagy nyugalmi állapotban voltak.
Azt vizsgálták, hogy erősebb-e a théta aktivitás azokban a felvételekben, amelyek során az állatoknak vissza kellett fogniuk a viselkedésüket. Ha nincs ilyen különbség, a mechanizmus inkább az egér dermedéséhez lenne hasonló. A kutatók a vizsgálatok során az önkontrollt igénylő helyzetekben az emberi théta aktivitáshoz mind frekvenciájában, mind eloszlásában hasonló EEG-aktivitást figyeltek meg.
Új távlatok az ADHD és az elhízás kutatásában
A kutatás vezetői, Kis Anna és Gácsi Márta, évek óta azt vizsgálják, hogyan segíthet a kutyák megfigyelése az olyan humán jelenségek jobb megértésében, mint az ADHD vagy az elhízás. Gácsi Márta kiemelte, hogy a kutyák gyorsabban élnek és öregszenek, mint az emberek, miközben hasonló társas és fizikai kihívásokhoz alkalmazkodnak, így egyes fejlődési folyamatok hatékonyabban vizsgálhatók náluk.
Az embereknél a homloklebeny működésének zavarai az ADHD-ban és az abnormális testsúlygyarapodásban is szerepet játszanak. Ha a kutyáknál mérni tudjuk a homloklebeny bevonódásának EEG-korrelátumait, az lehetővé teszi egyes viselkedési és idegrendszeri hasonlóságok feltárását, és ezáltal pontosabb előrejelzéseket is készíthetünk az emberi folyamatokról – tette hozzá a kutató.
Ivajlo Jocsev szerint az eredményeket tágabb összefüggésben is érdemes értelmezni, hiszen a kutyák homloklebenyének vizsgálata eddig meglepően kevés figyelmet kapott. A kutató hangsúlyozta, hogy az fMRI mellett az olcsóbb és könnyebben alkalmazható EEG-mérés is használható erre a célra, ami számos további kutatás előtt nyithatja meg az utat a kutyák mentális folyamatainak és azok idegrendszeri hátterének vizsgálatában.
A szakemberek szerint a mostani eredmények új lehetőségeket kínálnak a kutyák kognitív képességeinek mélyebb megismerésére, miközben fontos párhuzamokat mutatnak az emberi idegrendszeri működéssel.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
