A Fővárosi Nyomozó Ügyészség elutasította azt a feljelentést, amely a volt Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkárainak kifizetetlen járandóságai miatt indult. A döntés értelmében a miniszter cselekménye nem minősül bűncselekménynek.
Elutasította a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a napokban azt a feljelentést, amelyben bűncselekmények gyanúját vetette fel a Tisza-kormány miniszterével szemben egy ismeretlen, arra hivatkozva, hogy a volt Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkárai nem kapták meg járandóságukat a szolgálati viszonyuk megszűnésével.
Az ügyészségi határozat az Integritás Hatóság internetes oldalára az elmúlt napokban felkerült azon ügyek között olvasható, amelyekben bárki kezdeményezhet felülvizsgálatot.
A vádhatóság azt írta, az ismeretlen feljelentő „egy magyar állampolgár” aláírással június 29-én kelt beadványa szerint a miniszter május 28-án tájékoztatta az államtitkárokat a politikai szolgálati jogviszonyuk megszűnésével együtt járó jogosultságokról, arról, hogy a jogszabályok értelmében a tisztségben töltött idő függvényében három-, illetve hathavi járandóság illeti meg őket.
„A törvényi kötelezettség ellenére a járandóságok kifizetésére sem az előírt határidőben, illetve azon túl sem került sor” – tette hozzá a feljelentő.
Úgy vélte, a kifizetések visszatartása mögött a miniszterelnök minisztereknek adott utasítása áll, a kormányfő az előző ciklus összes államtitkárát kollektíven és generálisan bűnösnek, morálisan nemkívánatosnak és a törvényes juttatásokra érdemtelennek nevezte.
A feljelentő szerint ez véleménynek minősül, ugyanakkor e magatartásnak jogi relevanciája is van:
„felveti a hivatali visszaélés és más bűncselekmények, köztük a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúját is.”
Az ügyészség a feljelentéshez csatolt dokumentumok – köztük az egyik államtitkárnak küldött értesítő alapján – megállapította, hogy a miniszter a szolgálati jogviszony megszűnéséről szóló értesítésben arra is felhívta az államtitkárt, hogy ajánlja fel jótékony célokra a juttatás teljes összegét, és tájékoztassa őt a kedvezményezett nevéről, bankszámlaszámáról.
A vádhatóság a hivatali visszaélés és a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette esetében is arra hivatkozva döntött a feljelentés elutasításáról, hogy a miniszter cselekménye nem bűncselekmény.
Vizsgálták, hogy megállapíthatók-e további bűncselekmények az ügyben, de a feljelentés alapján erre gyanú nem merült fel – tették hozzá.
Indoklásuk szerint a hivatali visszaélés bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, a hivatali kötelességét megszegi, a hivatali hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél.
A hivatali visszaélés megállapításának egyik feltétele, hogy a kötelességszegés, vagy a jogosultság önkényes gyakorlása közvetlen hatással legyen a hivatalos személy közhatalmi funkciót ellátó tevékenységére: sérti, vagy veszélyezteti az állami szerv működésének rendjét, illetve az ahhoz kapcsolódó közbizalmat – fejtették ki.
„Rámutattak, hogy ebben az esetben a miniszter a politikai szolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos elszámolási, munkajogi szabályokat sérthette meg, amely jogorvoslat útján vitatható, illetve orvosolható.”
A juttatás kifizetésének esetleges elmulasztásával nem a hivatali, közhatalmi feladatát vagy kötelezettségét szegte meg, így e magatartása a jogtalan hátrányokozás ellenére sem valósítja meg a hivatali visszaélés bűntettét – hangsúlyozták.
Az ügyészség a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az követheti el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével nagyobb vagyoni hátrányt okoz.
A vagyonkezelőnek a rendes gazdálkodás szabályai szerint kell eljárnia, és nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a tulajdonos vagyoni érdekeinek sérelmével jár. Az állam, a minisztérium érdekeinek megfelelően és javára köteles eljárni még abban az esetben is, ha az esetleges döntése közigazgatási jogvita tárgyát képezheti – fűzték hozzá.
Rámutattak:
„ebben az ügyben a hűtlen kezelés bűntettének eredménye, azaz a vagyoni hátrány hiányzik.”
Az Integritás Hatóság korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével összefüggő kiemelt bűncselekmények ügyében a nyomozó hatóságok vagy az ügyészség által hozott elutasító vagy megszüntető döntésekkel szemben a gyanúsított, a védő, a sértett és a feljelentő kivételével bármely természetes vagy nem természetes személy felülbírálati indítványt terjeszthet elő.
A büntetőeljárásról szóló törvény új rendelkezése értelmében a dokumentumokat anonimizált formában az Integritás Hatóság is közzéteszi honlapján, így egyetlen felületen válik elérhetővé a külön eljárással összefüggő döntések és eljárási információk köre, lehetővé téve, hogy az érdeklődők mérlegeljék, élnek-e a jogszabály adta lehetőséggel – ismertették.
Felhívták a figyelmet, hogy a felülbírálati indítvány a közzétételtől számított két hónapon belül terjeszthető elő.
Az ügyészségi határozat az Integritás Hatóság honlapján vált elérhetővé, ahol az érintettek a jogszabályban meghatározott határidőn belül felülbírálati indítványt nyújthatnak be.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
