A Hévízi-tó jelenlegi állapotáról, fejlesztési lehetőségeiről és a gyógyvízzel kapcsolatos adatokról, valamint a felmerülő lakossági aggodalmakról is szó volt csütörtök este Hévízen azon a lakossági fórumon, amelyet Varga Balázs, a térség országgyűlési képviselője hívott össze egészségügyi, természetvédelmi és vízügyi hatóságok, valamint szakemberek részvételével.
A több száz érdeklődőt vonzó, a tófürdő főbejáratának közelében tartott szabadtéri fórumon a képviselő hangsúlyozta, hogy korábban nem volt példa ilyen jellegű párbeszédre. Kiemelte, hogy a Hévízi-tó nem csupán egy turisztikai termék, hanem egy világviszonylatban is különleges természeti rendszer, amely egy egész térség gazdaságának alapját képezi.
Voltak „szakértői anyagok, hatósági döntések, intézményi közlemények, politikusi ígéretek, sajtótájékoztatók és lakossági aggodalmak”, de nem volt valódi nyilvános tér, ahol a kérdések és a válaszok egy helyen találkozhattak volna.
Varga Balázs rámutatott, hogy a tó értékét a forrása, a vízhozama, a hőmérséklete és a mikrobiológiai folyamatai mellett az a gyógyászati tudás és intézményi örökség adja, amely Hévízt Európa egyik legfontosabb balneológiai és reumatológiai központjává tette. A képviselő szerint az elmúlt években a szakmai nyilvánosság hiánya bizonytalanságot, pletykákat és félelmeket szült, mivel a szakemberek nem beszélhettek mindig szabadon.
Fejlesztések és statikai problémák
A fórumon elhangzott, hogy a tófürdő főépületét 2025 márciusában statikai okok miatt lezárták, ami különösen az őszi és téli fürdőzés feltételeit, a szolgáltatások körét és a vendégek komfortját szűkítette. A képviselő bírálta, hogy bár az előző kormány 2023 novemberében átfogó egészségturisztikai fejlesztési tervet ígért, érdemi előrelépés nem történt.
Kiemelte, hogy az ideiglenes szigetfürdő sem készült el, amelyre 381 millió forintot biztosítottak, miközben egy magántulajdonú szálloda fejlesztésére közel 8 milliárd forint állami támogatást adtak. A helyi adatok szerint 2026 első negyedében a vendégek száma közel 36 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig közel 39 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Naszádos Péter, Hévíz független polgármestere jelezte, hogy szeptember 24-én kormányzati szereplők adnak majd tájékoztatást arról, hogy a tó és környezetének fejlesztésére kiírt tervpályázaton milyen eredmény született.
A kórház és a gyógyvíz helyzete
Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója kijelentette: a hévízi kórház Európa bármely pontján megállná a helyét, olyan szintű szolgáltatást nyújtanak itt, amit meg kell őrizni és továbbfejleszteni. Szerinte a kórház értéket termel, gazdasági ereje van, és szimbólumként is szolgál.
Holléné Mándó Zsuzsanna, a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő főigazgatója kifejtette, hogy intézményük nem szokványos egészségügyi központ, ezért négy minisztérium felügyeli a működését. A receptköteles fürdőgyógyászati ellátásokat az egész országból igénybe veszik, évente 372 ezer beteget kezelnek.
A főigazgató hozzátette: tavaly 648 ezer vendég érkezett Hévízre, 68 százalékuk külföldi volt, és összesen 1,2 millió vendégéjszakát regisztráltak a városban.
Vízügyi és természetvédelmi kérdések
Székely Edgár, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője a sokszor felvetődő félelmekre reagálva részletesen beszámolt arról, hogy a tó vízhozama az 1980-as évekhez képest fokozatosan emelkedett, ma másodpercenként mintegy 430 liter, és ez nagyjából állandósult. A kevert víz átlaghőmérséklete 2008-ban 38 fokos volt, az utóbbi években 37,4 fok körül állandósult.
Hévízen és Alsópáhokon összesen 8 szállodának van termálkútja, de ezek a tó teljes éves vízhozamának mindössze 8 százalékát veszik igénybe, ami a tó vízhőmérsékletére és hozamára nincs jelentős hatással. Szieberth Dénes, a Budapesti Műszaki Egyetem karsztvédelmi kutatócsoportjának vezetője a kénhidrogén-tartalommal kapcsolatos vizsgálataikat ismertette, megjegyezve, hogy a víz áramlásának irányától függ leginkább, mennyire érezhető a kén a felszínen.
Sinka Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre arra figyelmeztetett, hogy bármilyen beavatkozás, ami a térségben történik, veszélyezteti a tó forrásait. Hozzátette: ha ez a tó nem lenne, még mindig csak egy mezőgazdasággal foglalkozó kistelepülés lenne a térségben.
A mintegy négyórás fórum végén a kérdések és válaszok érintették a tó melletti út forgalomcsökkentésének szükségességét, a véderdő és a település növényzetének kezelési szándékát, a lápos területek védelmét, de azt is, hogy Hévíz ismét szeretne tulajdonrészt kapni a gyógytó üzemeltetését végző társaságban.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
