Vízügyi szakmai tapasztalatcsere indult Magyarország és Kína között, amelynek keretében a résztvevők gyakorlati megoldásokat keresnek az aszály, az árvíz, a folyók védelme és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kihívásaira.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a honlapján számolt be az együttműködésről, amely során a szakértők megosztják egymással a Tisza és a Hancsiang folyó vízgazdálkodása során szerzett tapasztalataikat. Bár a két folyó földrajzilag több ezer kilométerre fekszik egymástól, és kezelésük eltérő intézményi keretek között zajlik, a vízgyűjtőterületek hasonló kihívásokkal néznek szembe.
Közös kihívások az éghajlatváltozás árnyékában
A szakemberek célja annak biztosítása, hogy elegendő víz álljon rendelkezésre a lakosság, a mezőgazdaság és a gazdaság számára, miközben a folyókat és a természetet is meg kell védeni. Az éghajlatváltozás azonban egyre nehezebbé teszi az egyensúly megtartását. A hazai helyzetről a szakértők a következőket emelték ki:
Mint írták, Magyarországon a vízgazdálkodóknak súlyos aszályokkal, változó talajvízszintekkel és olyan helyzetekkel kellett megbirkózniuk, amikor ugyanazon vízgyűjtő területen belül egyszerre fordulhat elő aszály és árvíz. A legújabb tendenciák pedig azt mutatják, hogy a párolgás és a növények vízfelhasználása meghaladhatja a csapadékmennyiséget, így az aszály egyre nagyobb aggodalomra ad okot.
A Hancsiang folyó a Jangce középső szakaszának legnagyobb mellékfolyója, amelynek medencéjében Kína több ezer kilométernyi gátat, nagy víztározókat és vízügyi projektek hálózatát építette ki. A kínai fél nagy hangsúlyt fektet a vízminőségre, az ökológiai védelemre, valamint a vízmennyiség fenntartására, bemutatva, hogyan kapcsolható össze a nagyszabású infrastruktúra a környezetvédelmi célokkal.
Adaptív vízgazdálkodás és technológiai megoldások
Az augusztusi találkozón a kínai szakértők az adaptív vízgazdálkodás terén szerzett tapasztalataikat mutatták be, különös tekintettel a víztakarékosságra, a vészhelyzetekre való felkészülésre és az új technológiák alkalmazására. A magyar szakemberek ezzel párhuzamosan a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszert ismertették, amelyet a vízhiányos időszakok koordinálására terveztek.
A testvérkapcsolat lehetőséget teremt a kölcsönös tudásmegosztásra:
- Magyarország a vízgyűjtő-területi gazdálkodásról, az európai vízpolitikáról és a természetalapú megoldásokról ad át ismereteket.
- Kína a nagyszabású infrastruktúra, a víz elosztása és a digitális technológiák alkalmazása terén szerzett tapasztalatait osztja meg.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a hagyományos vízgazdálkodási megközelítéseket át kell gondolni az egyre kevésbé kiszámítható éghajlat miatt. Bár az infrastruktúra csökkentheti a kockázatokat, a hosszú távú ellenálló képesség a természetes folyamatok helyreállításától és a természettel való együttműködéstől is függ. A kezdeményezés az EU által finanszírozott, hároméves EU-Kína vízügyi együttműködési projekt része, amelyet az EU-Kína Vízügyi Platform támogat.
A szakmai párbeszéd célja, hogy a felek a jövőben hatékonyabban reagáljanak a folyógazdálkodás összetett feladataira és a biológiai sokféleség fenntartására.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
