Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a FÁK-országok biztonsági és hírszerző szervei vezetőinek sztrelnai tanácskozásán beszélt a térség biztonsági kilátásairól. Kijelentette, hogy teljesen reális egy egész Eurázsia területére kiterjedő, nagyszabású konfliktus kialakulásának kockázata.
Az igazgató élesen bírálta az európai eliteket, amiért szerinte katonai és pénzügyi támogatást nyújtanak a kijevi vezetésnek, miközben minden békés rendezésre irányuló kísérletet megtorpedóznak. Nariskin európai hírszerző szolgálatokra hivatkozva azt állította, hogy Ukrajna mozgósítási potenciálja egy éven belül kimerülhet, és a nyugati B-terv már Európa mobilizálását irányozza elő.
A népességfogyás és a nyugati stratégia
A kémfőnök szerint a Nyugat célja az orosz fél kimerítése, ám ebben egy leküzdhetetlen akadály áll: az ukrán népesség rohamos csökkenése. Az ukrán igazságügyi minisztérium adataira hivatkozva megjegyezte, hogy idén a születések száma mindössze negyede lesz a halálozásokénak Ukrajnában.
A NATO-főparancsnokság elemzését beismerő vallomásnak nevezte, amely szerint az ukrajnai konfliktus elhúzása a leghatékonyabb módszer Oroszország haditechnikai és mozgósítási potenciáljának korlátozására.
Európa válsága és a „zűrzavar tengelye”
Nariskin szerint Európa 2008 óta gazdasági stagnálással, iparvesztéssel, valamint energia- és migrációs válsággal küzd, miközben az Egyesült Államoktól való katonapolitikai függősége és identitásvesztése is fokozódik. Az európai elit a belső problémák megoldása helyett az eszkaláció útját választotta.
A nyugati hírszerzés a Kínát, Oroszországot, Iránt és Észak-Koreát magában foglaló csoportot a „zűrzavar tengelyének” nevezi. Nariskin szerint az „úgynevezett egységes Európa” a régi világrendet testesíti meg, és nem akar helyet engedni a többpólusúságnak, amelyet az eurázsiai integrációs formátumok képviselnek.
Beavatkozási kísérletek a posztszovjet térségben
A hírszerző főnök szerint a nyugati szolgálatok a posztszovjet térséget a konfrontáció színterének tekintik, ahol az országokat ütközőzónaként használják fel Oroszország és Kína ellen. Az EU szerinte nem kormányzati szervezeteken keresztül igyekszik felszítani a protesthangulatot a FÁK-országokban.
A legígéretesebbnek azokat a projekteket tartják, amelyek az ifjúsági mozgalmakat, az oknyomozó újságírók tevékenységét, valamint az úgynevezett pártépítést támogatják. Brüsszel szándékaként nevezte meg annak megakadályozását, hogy a FÁK-országokban törvényt fogadjanak el a külföldi ügynökök tevékenységének ésszerű ellenőrzéséről.
Az EU beépítette alapvető koncepcionális dokumentumaiba, hogy 2030-ra készen áll majd egy nagyszabású konfliktusra Oroszországgal.
Nariskin úgy véli, az európai társadalom nincs felkészülve egy ilyen háborúra, ezért a politikusok a „keleti fenyegetés” mítoszával igazolják a katonai kiadások növelését, az ipar militarizálását, valamint a hadsereg és az infrastruktúra modernizálását.
A hírszerző vezető szerint a nyugati hatalmak a saját maguk által indított propaganda csapdájába esnek, és belezuhannak egy totális háborúba, amely mindenki számára pusztító következményekkel járhat.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy kötelességük megakadályozni az események ilyen irányú alakulását. Példaként a karibi válságot említette, amelyből szerinte sikerült kilépni az eszkalációs spirálból, így elkerülve a nukleáris háborút.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
