Jelentős uniós támogatást kap Grönland az Európai Bizottságtól

Az RTÉ beszámolója szerint az Európai Bizottság hamarosan egy jelentős támogatási csomagot jelent be Grönland számára. A sziget fővárosába, Nuukba már megérkezett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Mette Frederiksen dán miniszterelnök is, hogy tárgyalásokat folytassanak a helyi vezetéssel.

Közös sajtótájékoztató és stratégiai partnerség

A delegáció tagjai közös sajtótájékoztatót tartanak Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnökkel. A látogatás célja a sziget és az Európai Unió közötti együttműködés elmélyítése, amely az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá vált az északi régióban.

Ursula von der Leyen a megérkezését követően kiemelte a partnerség fontosságát: „Két éve jártam itt, amikor megnyitottam az Európa Házat. Ez egyértelmű jele Európa növekvő elkötelezettségének Grönland és az egész sarkvidéki régió iránt. Azt ígértem, visszatérek, hogy továbbvigyük a partnerségünket – és ma itt vagyok. Európa teljesít. Új területekre terjesztjük ki az együttműködést, a jobb és gyorsabb összeköttetéstől és a tiszta energiától kezdve a kritikus nyersanyagokig. Új lehetőségeket teremtünk, a konnektivitástól a készségek fejlesztéséig. Olyan dolgokba fektetünk be, amelyek számítanak, hogy az emberek mindennapi élete javuljon, beleértve a jobb lakhatást is. Ezen ambíciók mögé uniós forrásokat rendeltünk egy partnerségi csomag keretében erre és a következő évre. A következő uniós költségvetésben pedig javasoltuk, hogy több mint kétszeresére növeljük a Grönlandba irányuló befektetéseinket. Mert ezt a partnerséget hosszú távra építjük.”

Geopolitikai fókuszban a sziget

A bejelentett támogatások a gazdasági fejlődés mellett a lakhatási körülmények javítását és a fenntartható energiaforrások kiaknázását is célozzák. A szakértők szerint az EU fokozott jelenléte nem független a térségben zajló geopolitikai folyamatoktól sem.

Grönland stratégiai jelentősége az elmúlt időszakban jelentősen felértékelődött a nemzetközi politikában. A sziget iránti érdeklődés különösen azután nőtt meg, hogy Donald Trump amerikai elnök az év elején fenyegetést fogalmazott meg a terület esetleges erőszakos megszerzésével kapcsolatban, ami világszerte diplomáciai visszhangot váltott ki.