Több tízmilliárd dollárral támogatja állami bankjait Kína a gazdaság élénkítése érdekében

Kína több tízmilliárd dollárt pumpál nyolc állami tulajdonú bankba és biztosítótársaságba, hogy ezzel támogassa az ország pénzügyi rendszerét és lendületet adjon a lassuló gazdaságnak. A kínai pénzügyminisztérium által irányított tőkeinjekció összesen 360 milliárd jüant, azaz 53,6 milliárd dollárt (kb. 21 ezer milliárd forintot) tesz ki, amelynek értéke fontban kifejezve 39,7 milliárd font (kb. 19 ezer milliárd forint).

A pénzügyi stabilitás megerősítése

A hivatalos állami hírügynökség közlése szerint a lépés „hozzájárul majd a megbízható működési képességeik, a kockázatkezelési készségük, valamint a reálgazdaság kiszolgálására való képességük további javításához”. Ez az intézkedés a legújabb kísérlet Peking részéről a világ második legnagyobb gazdaságának újraélesztésére, amely olyan kihívásokkal néz szembe, mint a nyugati országokkal fennálló kereskedelmi feszültségek, az iráni háború hatásai és az elöregedő társadalom.

A csomag három nagy hitelező és öt biztosító pénzügyi helyzetét javítja, köztük az Industrial and Commercial Bank of China, az Agricultural Bank of China és a China Export & Credit Insurance Corporation intézményeit. Az BBC beszámolója szerint a Global Times állami lap szerint ez „több forrást biztosít a bankoknak és pénzintézeteknek a reálgazdaság hitelezésére, miközben erősíti a globális pénzügyi bizonytalanság idején a külső sokkokkal szembeni ellenálló képességüket”.

Gazdasági kihívások és növekedési célok

Hszi Csin-ping elnök régóta a nemzetbiztonság kulcsának tekinti a pénzügyi stabilitást. A mostani bejelentések egybeesnek azzal az időszakkal, amikor Peking igyekszik átalakítani gazdaságát a zsugorodó munkaerő, az évek óta tartó ingatlanpiaci válság, valamint az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi és technológiai rivalizálás közepette. A kínai gazdasági növekedés érezhetően lassult az április eleje és június vége közötti időszakban, mivel a gyenge belföldi kereslet és az iráni háború olajárakra gyakorolt hatása háttérbe szorította az ország erős exportteljesítményét.

A júliusban közzétett hivatalos bruttó hazai termék (GDP) adatok szerint Kína gazdasága a második negyedévben 4,3%-kal bővült, ami elmarad Peking éves célkitűzésétől, és az első negyedévi 5%-os növekedés után következett be. Márciusban a kormány 4,5%-5% közötti sávra csökkentette a növekedési célt, ami az 1991 óta kitűzött legalacsonyabb gazdasági bővülési cél. Elemzők szerint ez a módosítás teret adott Pekingnek ahhoz, hogy elismerje a már meglévő gazdasági gyengeségeket, miközben a mostani tőkeinjekcióval igyekszik elkerülni a további visszaesést.