Budapesti ingatlanfejlesztésekről és közlekedési kérdésekről vitázott az Országgyűlés

Az Országgyűlés napirendjére tűzte a fővárosi ingatlanok fejlesztésével, vagyonkezelésével és közúti közlekedéssel összefüggő törvénymódosítási javaslatot, amelyről élénk szakmai és politikai vita alakult ki a képviselők között.

Az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint közúti közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját kedden este az Országgyűlésben.

KDNP: vannak támogatható elemek

Nacsa Lőrinc (KDNP) közlése szerint látnak a javaslatban támogatható elemeket, például a már létező közfejlesztések tanácsa törvényi szabályozását, hiszen helyes, ha működik a kormány és a főváros között egy érdemi működést kifejtő aktív egyeztető fórum.

Megjegyezte: miközben a korábbi kormányzat szemére vetették a területkezelés átadása esetében az egyeztetés hiányát, most ugyanígy jár el a kabinet. Felvetette: erősen kétséges a területátadás hatékonysága, így az nem tűnik indokoltnak, főleg úgy, hogy a főváros nemrégiben döntött két másik tér belvárosi kezelésbe adásáról.

Nacsa Lőrinc közölte: hiányosság és hiba, hogy a Planetárium közel egy évtizede nem üzemel, de hogy ezt a közlekedési tárcához kell-e tenni feladatként, azt majd a jövő mutatja meg.

Megemlítette: magát az épület a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kezeli, de eszközei a TIT tulajdonában vannak, és ezt a helyzetet a törvényjavaslat nem kezeli, ennek ellenére az ingatlan átadását támogatható kezdeményezésnek nevezte.

Mi Hazánk: hiányzik a törvényjavaslat mögül az egységes fejlesztési koncepció

Szabadi István, a Mi Hazánk vezérszónoka előnyösnek nevezte, hogy egy kézbe kerül az V. kerületi Vörösmarty tér, Podmaniczky tér, Széchenyi tér és József Attila utca. Ugyanakkor hiányolta a törvényjavaslat mögül az egységes fejlesztési koncepciót. Emellett az ellenzéki képviselő szerint fennáll a lehetősége annak, hogy lényegében csak gazdasági és politikai hatalomátcsoportosítására kerül sor, a fideszes V. kerülettől a balliberális fővároshoz kerülnek Budapest turisztikailag legfontosabb és legnagyobb hasznot termelő közterületei.

A törvényjavaslat nem ad választ a legfontosabb kérdésre, ki fogja ténylegesen hasznosítani ezeket a területeket, azaz végül kinél jelenik meg majd a profit. Emellett Szabadi István szerint nem láthatók tisztán a fennálló vagyonkezelői és hasznosítási szerződések megszüntetésének pénzügyi következményei.

Ha az V. kerület vagyonkezelői joga a törvény erejénél fogva megszűnik, attól még a korábban megkötött magánjogi szerződésekből eredő igények nem feltétlenül tűnnek majd el. Felmondási költségek, kártalanítási és kártérítési követelések, elmaradt haszon címén előterjesztett igények, és akár hosszadalmas perek is következhetnek. Ezek pedig végső soron az állammal, vagyis a magyar adófizetőkkel szemben jelentkeznek majd – tette hozzá.

Képviselői felszólalások

Koncz Áron (Tisza) szerint az első fázis lezárult, a kormány új közjogi környezetet teremtett az országban és a rohamtempó után most utazósebességre válthatnak, bölcs és megfontolt döntéseket hozhatnak arról, hogy mire fordítsák a forrásaikat. E döntések meghozatala során fontosnak nevezte a párbeszédet, jelezve hogy e párbeszéd intézményesült formája a jelen törvényjavaslattal létrehozni szándékozott Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa.

A képviselő szerint ihletett történelmi pillanat ez, hogy az állam és Budapest, a kormány és a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatok viszonya alapjaiban megváltozzon. „Ne ellenségei, hanem partnerei legyünk egymásnak” az ország fővárosa és ezzel az ország fejlődése érdekében.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter Szabadi István profitra vonatkozó megjegyzésére úgy ragált: a Széchenyi tér vagy a József Attila utca sok mindent termel, de profitot nem. Inkább az a kérdés, hogy honnan lesz arra forrás, hogy a fejlesztését el tudják végezni.

A tárcavezető szerint helyes, hogy ahol piaci működés van, mint a Vörösmarty téren, ott az ebből eredő bevétel a főváros működtetését segítse.

Visszautasította Szentkirályi Alexandra (Fidesz) és Nacsa Lőrinc előzetest egyeztetést hiányoló kritikáját, mondván, a jogszabály kéthetes társadalmi egyeztetésre közzé lett téve, így mindenkinek joga, módja volt észrevételeket tenni, amelyeket be is építették a javaslatba.

Radics Béla (Fidesz) „álminiszternek”, „sértett embernek” nevezte felszólalásában Vitézy Dávidot, a kormányoldalt pedig azért bírálta, mert csak pocskondiázzák, és soha nem ismerik el, milyen csodálatos fejlesztéseket vitt véghez a fővárosban a Fidesz-kormány, feltéve ezzel Budapestet a turisztika világtérképére.

Felvetette: 3,7 milliárd forintot fordított a Vörösmarty tér fejlesztésére a belvárosi önkormányzat, és nem tudni, hogyan fogják ezt a köztér ismételt fővárosi kezelésbe vétele kapcsán kompenzálni a kerületnek.

Balajti István (Tisza) az értékmegőrzés és -fejlesztés fontosságára hívta fel a figyelmet, a Városliget kapcsán hangsúlyozva, hogy a képviselőknek példát kell mutatniuk a zöldterületi értékek megőrzése terén.

Kiemelte: a javaslat egyértelműbbé teszi a Városliget fenntartásának és fejlesztésének felelősségi viszonyait.

Frakciótárs, Bicskei László a Planetárium nemzedékek életében betöltött szerepét hangsúlyozta, felvetve, hogy Magyarországon hiányzik egy olyan intézmény, amely a jövő technológiáját mutatja be az érdeklődőknek, a főváros turisztikai kínálatát is gyarapítva.

Bujdosó Andrea (Tisza) korábbi fővárosi közgyűlési képviselőként azt vetette fel, hogy a kormány és Budapest egyeztetési rendszerébe érdemes volna bevonni az agglomeráció településeit is, majd korábbi eseteket felhozva kétségbe vonta a Fidesz együttműködési hajlandóságát.

A törvényjavaslat körüli parlamenti egyeztetés a következő üléseken folytatódik, ahol a képviselők további részleteket vitathatnak meg a fővárosi fejlesztések jövőjéről.