Diplomáciai válság Szarajevó és Belgrád között Ratko Mladic temetése miatt

Diplomáciai feszültség alakult ki Szarajevó és Belgrád között, miután a háborús bűnökért életfogytiglani börtönre ítélt Ratko Mladic volt boszniai szerb katonai vezetőt katonai tiszteletadással temették el a szerb fővárosban.

Elmedin Konakovic bosznia-hercegovinai külügyminiszter hétfőn Szarajevóban jelentette be, hogy minisztériuma konkrét lépéseket tesz a Szerbiával fenntartott kapcsolatok szintjének csökkentése érdekében. A tervek szerint visszahívhatják Bosznia-Hercegovina belgrádi nagykövetségének legtöbb alkalmazottját.

Szigorú diplomáciai lépések

A külügyminiszter határozottan fogalmazott a kialakult helyzettel kapcsolatban:

„Ha rajtam múlna, minden diplomáciai kapcsolatot megszakítanék Szerbiával”

Konakovic hozzátette, hogy amíg ő tölti be tisztségét, nem folytatnak tárgyalásokat a Szerbiával tervezett gazdasági együttműködésről. Emellett a boszniai diplomácia vezetője arról is tájékoztatott, hogy levelet küldenek az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és az Európai Uniónak, kérve a nemzetközi közösség reakcióját a Mladic nyilvános dicsőítése miatt. A miniszter bírálta Aleksandar Vucic szerb elnököt is, akinek magatartása szerinte hozzájárul Szerbia regionális elszigetelődéséhez.

Szerbia visszautasítja a vádakat

Marko Djuric szerb külügyminiszter kedden élesen reagált a boszniai fél bejelentésére, képmutatással vádolva kollégáját. Szerinte Konakovic erkölcsi leckéket próbál adni, miközben olyan politikai közegből érkezett, amely korábban Rasim Delicet, a bosznia-hercegovinai hadsereg egykori, szintén elítélt parancsnokát méltatta. Delicet a hágai törvényszék jogerősen elítélte az El Mudzsahid egység tagjai által elkövetett bűncselekmények miatt.

Marko Djuric emlékeztetett arra is, hogy Aleksandar Vucic 2015-ben részt vett a srebrenicai megemlékezésen, ahol tiszteletét fejezte ki az áldozatok előtt, majd a tömeg egy része megtámadta. A szerb külügyminiszter hangsúlyozta: Szerbia nem fogad el sem szelektív igazságszolgáltatást, sem erkölcsi leckéket azoktól, akik következetesen megtagadják, hogy szembenézzenek saját múltjukkal.

Ratko Mladicot a hágai Nemzetközi Törvényszék és annak jogutódja ítélte életfogytiglani szabadságvesztésre a srebrenicai népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.